Több változást is hozott az új jogállás.
Január 1-jével életbe lépett a státusztörvény, megváltozott a pedagógusok jogviszonya, ők mostantól közalkalmazottak helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban végzik a munkájukat más jogszabályok és rendelkezések alatt, mint azok, akik továbbra is közalkalmazotti pozícióban dolgoznak - számol be róla az Eduline. Az új jogállás rengeteg fontos változást is hozott:
- megszűnik a pedagógusok kötelező, háromévente esedékes előremenetele
- a korábban meghatározott, napi maximum 8 órás munkadőt 12-re, a heti maximum 40 órát pedig 48-ra emelik, míg a korábban heti 8 órás kötetlen munkaidő tulajdonképpen megszűnik, a továbbiakban az intézmények vezetői, de akár a tankerületi igazgató is elrendelheti a "szabadfelhasználású munkaidő" intézményben történő elvégzését.
- korábban 17 óráig, mostantól azonban reggel 7 és 8 óra között, valamint 16-18 óra között kell biztosítani a felügyeletet
- míg korábban a feladatellátási hely egy adott intézmény volt, ami a munkaszerződésben szerepelt, mostantól a tankerületi központ utasíthatja a pedagógusokat a - járáson belül - más iskolában vagy óvodában történő munkavégzésre
- a próbaidő hossza is változik, ugyanis míg korábban ez 3-4 hónapban volt meghatározva, addig mostantól ez 3 hónap lesz,
- míg korábban két hónap volt a pedagógusok lemondási ideje, ez mostantól 90 nap lesz
- a nyári szünet is rövidebb lehet, a rendelet szerint ugyanis a 180 napból álló tanév akár július 15-ig is meghosszabbítható
A Magyar Helsinki Bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy a státusztörvény a pedagógusok sztrájkjogát is ellehetetleníti.
Még munkaidőn kívül sem szabad negatívan nyilatkozni a közoktatásról, mivel az gyengíti az abba vetett bizalmat. A sztrájkot pedig azzal a fenyegetéssel igyekeznek visszaszorítani, hogy lehetséges csoportot, vagy akár egész osztályt is megszüntetni, a tanulókat pedig másik iskolába átvezényelni.
Mint ismert, 2023-ban óriási tiltakozási hullám indult a státusztörvény bevezetése ellen. Országos demonstrációk, kiállások és tüntetések szerveződtek, míg szinte az összes szakszervezet, oktatási szakmai szervezet és diákszervezet a javaslat eltörlését követelte. Az Egységes Diákfront és az aHang azóta a üres nemzeti konzultációk összegyűjtésébe kezdett, hogy felhívják a figyelmet, Brüsszelezés helyett többek között olyan társadalmi kérdésekben kellene párbeszédet folytatni, mint az oktatás jövője, vagy a pedagógusok helyzete.
Vannak azonban részsikerek is. Mint írja az Eduline, az ünnepek alatt a kormány újabb döntést hozott: 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér. A pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek.
