Kinő a harmadik lábam? Módosul a DNS-em? Eloszlatjuk a koronavírus vakcinák körüli tévhiteket

Rengetegen szembesültek azzal, hogy itt a koronavírus-elleni oltatás a nyakunkon mégis nagyon sokan szkeptikusak ezzel kapcsolatban. Talán a rémhír-terjesztők népszerűsége vagy a megfelelő tájékoztatás hiányzik a magyar emberek számára, amiért az EU-ban nálunk a legkisebb az oltási hajlandóság.

Korábban többször is beszámoltunk arról, hogy él a vakcinainfo.gov.hu, ahol le tudjuk adni az igényünket az ingyenes és önkéntes oltásra, amely nem jelent kötelező beoltatási kérelmet, így bármikor visszamondható. Beszámoltunk arról is, hogy milyen fázisban vannak az oltóanyagok, mely típusú oltások kapták meg az engedélyeket.

Összefoglaló: Így áll a koronavírus-elleni átoltatás

Az elmúlt napok nem csak a karácsonyi sürgés-forgás miatt, de az első adag koronavírus-elleni vakcinák megérkezése miatt is eseménydúsak voltak, már-már elveszhettünk a rengeteg információ közepette: Mennyi oltóanyag érkezik? Mikor oltatnak? Hogyan néz ki az oltás? Miért zárkózott el a világ...

Magyarország részt vesz az európai vakcinaprogramban, így az eddig beoltottak, vagyis az egészségügyi dolgozók, a részben magyarok által fejlesztett Pfizer-BioNTech-féle vakcinaanyagot kapták meg. Az Európai Gyógyszerügynökség már a Moderna vakcináját is engedélyezte, valamint az angolok az Oxford/AstraZeneca oltóanyagát is forgalomba hozták.

Hősként ünnepli a világ Karikó Katalint, a magyar tudóst akinek a vakcinát köszönhetjük

A szabadalma nélkül nem jöhetett volna létre a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni védőoltás.

Magyarország ezenkívül tárgyal az izraeli, az orosz és a kínai vakcinafejlesztőkkel, és beszálltunk 3000 önkéntessel az orosz Szputnyik-V tesztelésébe is, ahogy majd a kínait is tesztelni fogjuk. Az izraeliek különben a világon a legnagyobb arányban oltották eddig be a lakosságot, figyelemreméltó, közel 20%-os arányban. Az Egyesült Királyságban már december óta oltanak, nemrég viszont újabb teljeskörű lezárás lépett életbe a szigetországban.

Magyarországon egyelőre csak a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája elérhető, így megpróbáljuk összeszedni és szétoszlatni a tévhiteket, amik terjengnek az oltással kapcsolatban.

Információhiány, rémhírterjesztések.

Se a kormány, se a tudós társadalom nem bírja elégszer hangsúlyozni, hogy a legnagyobb veszély a rémhírterjesztésben van. Az eddig EU által engedélyezett vakcinák mind megbízhatóak, sőt, Magyarországon nem számolt be eddig senki komolyabb mellékhatásról, esetleg hőemelkedésről vagy izomlázról hallani az oltást követő napokban.

Külföldi tapasztalatok alapján megerősíthető, hogy komoly mellékhatások nem lépnek fel a Pfizer vakcinájától.

A legnagyobb probléma abban rejlik, hogy nincs elég szó a vakcinákról, nincs biztos és publikus oltási terv, így a hajlandóság is alacsony. A magyarok egy része úgy érzi, hogy lassan politikai kérdéssé fog válni, hogy beoltatjuk-e magunkat, vagy sem. Nagy hiba, hogy egyelőre nem tudunk semmit arról, hogy tudunk-e majd választani a vakcinák között, hiszen a kormány tárgyal keleti és nyugati fejlesztőkkel is, viszont a közvélemény erősen a nyugati, pontosabban amerikai, angol és német fejlesztésekre kíváncsi.

Megjelent a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kidolgozott oltásterv a koronavírus ellen

A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján olvasható az oltási tervezet kivonata, ami körül még mindig sok a kérdőjel, hiszen csak egy javaslatról van szó.

Az mRNS nem befolyásolja a DNS-ünket.

Ami nagyon fontos, hogy az engedélyeztetett vakcinák nem befolyásolják a DNS-ünket, ugyanis mRNS technológia alapján működnek (ezért kell -70°C-on tárolni például a Pfizer vakcináját, lásd) és nem tartalmazzák a vírus legyengített változatát sem, nem kaphatjuk így el a vírust.

Antigéneket termel a szervezet az oltás hatására.

Hosszútávon, az engedélyeztetett oltások nem tesznek mást, mint egy immunreakciót váltanak ki. Mint köztudott, a szervezet a vírusok és a betegségek ellen specifikus antitestek termelésével lép fel, tehát szinte minden betegség ellen más-más fehérvérsejt hatásos.

Szinte a legelső és legáltalánosabb komolyabb betegség gyermekkorban a bárányhimlő. Tudjuk, hogy ezt csak egyszer kapjuk el, utána védettek leszünk, hiszen a szervezetünk automatikusan előállít egy olyan immunreakciót, amely később kódolva lesz a szervezetünkben, így, ha legközelebb a bárányhimlőt okozó kórokozó kerül a szervezetünkbe, testünk könnyedén elbánik a betegséggel. Ezt teszi a Pfizer-BioNTech-féle vakcina is, az oltás olyan reakciókat vált ki az immunrendszerben, ami specifikus fehérjéket termel, ezzel védettséget alakít ki a COVID-19 vírus ellen. A második oltás megerősíti az oltás hatékonyságát, ezzel alakul ki a közel 95%-os védelem a Pfizer-BioNTech vakcina esetében 7 nappal később.

Valóban nem 100%-os a hatása, ahogy semmilyen más oltásnak sem.

Mint minden más oltás, így ez se biztosít 100%-os védelmet, viszont fontos, hogy megértsük, az esetek döntő hányadában hatásos a vakcina (a Pfizer pl. 95%-os hatékonyságú), mellyel kialakulhat az úgynevezett nyájimmunitás. Ez esetben olyan nagy mértékben védettek az adott ország lakói, hogy a vírus nem tud olyan gyorsan és széleskörűen terjedni, mint most. Ugyan továbbra is fertőzni fog, viszont nem kell világjárványként kezelni, sokkal kevesebben fognak megbetegedni és még kevesebben fognak belehalni a vírusba.

Biztos, hogy nem vakulunk vagy halunk meg, vagy nő egy harmadik lábunk.

Rengeteg butaság lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mi történik velünk, ha beoltatjuk magunkat, sok a konteó, az összeesküvés-elmélet, hogy igazából 5G chipeket raknak belénk, módosítják a DNS-ünket, vagy nő egy harmadik lábunk. Ez mind a fantázia szüleménye, ne higgyünk ezeknek, mindig tájékozódjunk hiteles forrásokból, legjobb, ha a szakmai szervek tanácsaira bízzuk magunkat.