2021. 10. 18., hétfő, 11:43

Átadták az első "környezetvédelmi Nobel-díjakat"

Costa Rica-i, indiai és bahamai projekt is volt a vasárnap első ízben átadott Earthshot Prize nyertesei között. A Vilmos cambridge-i herceg által tavaly alapított, környezetvédelmi Nobel-díjként is emlegetett elismerést öt kategóriában osztották ki Londonban.

A kategóriák nyertesei egyenként egymillió fontos (427 millió forintos) pénzjutalmat kaptak a londoni Alexandra-palotában megrendezett díjátadó ceremónián. Az Earthshot Prize elnevezése a Moonshot kifejezésből született, amely az Egyesült Államok 1960-as évekbeli törekvésére utalt, hogy eljuttassák az első embert a Holdra. Az alapítók szerint most hasonló széleskörű összefogásra van szükség az égető környezetvédelmi problémák megoldására.

A szervezők az éghajlatot, az óceánokat, a légszennyezést, a hulladékkezelést és a biológiai sokféleséget érintő problémákra várnak olyan megoldási javaslatokat, amelyek segíthetik a bolygó regenerálódását 2030-ig.

A díjra magánemberek, közösségek, tudósok, aktivisták, közgazdászok, kormányok, bankok, vállalkozások, városok és egész országok is pályázhatnak.

 

Az öt kategória díjazottjait a 15 jelöltre szűkített listáról egy zsűri választotta ki, amelynek munkájában David Attenborough természettudós, Cate Blanchett színésznő és Shakira kolumbiai énekesnő is részt vett.

A természetvédelmi és -helyreállítási kategória díját Costa Rica nyerte. A dél-amerikai ország egykor erdőségeinek nagy részét kiirtotta, de mára megduplázta a fák számát. A győztes programjának lényege, hogy fizetnek a helyi lakosoknak a természetes ökoszisztémák helyreállításáért, valamint újjáélesztik az esőerdőket.

A levegő megtisztításáért odaítélt díjat az indiai Takachar vállalat kapta egy olyan hordozható gép elkészítéséért, amely a mezőgazdasági hulladékot műtrágyává alakítja, és ezzel elkerülhetővé teszi, hogy a gazdák felégessék földjeiket, ami légszennyezést okoz. Az óceánok újjáélesztésének díját a bahamai Coral Vita-projekt nyerte el, amely egy új módszerrel segít a világ haldokló korallzátonyainak helyreállításában. A módszert két barát fejlesztette ki a Bahamákon: speciális tartályokban nevelik a korallokat az elpusztult korallok pótlására, az újak így ötvenszer gyorsabban nőnek, mint a természetben.

 

A pazarlásmentes világ építéséért járó díjat az olaszországi Milánó kapta egy olyan programért, amelyben összegyűjtik a fel nem használt ételt és rászorulók között osztják szét. A kezdeményezéssel jelentősen csökkent a városban kidobott élelmiszer mennyisége, egyúttal az éhezés problémáját is kezelni tudták.

Környezetszennyezés, embertelen körülmények, hulladékhalmok. Miért rossz a fast fashion?

Környezetszennyezés, embertelen körülmények, hulladékhalmok. Miért rossz a fast fashion?

Ruhacserék, turkálók, többek között ezek is népszerűbbek, mióta egyre több a tudatos vásárló. Hallani, olvasni, hogy rossz a fast fashion, de mi olyan rossz benne?

Az éghajlatváltozásra megoldást kereső projektek közül egy thaiföldi-német-olasz projektet jutalmaztak: az AEM Electrolyzer megújuló energiával bontja a vizet hidrogénre és oxigénre a hidrogén előállításához, ami azért előrelépés, mert ehhez általában fosszilis tüzelőanyagokat használnak.

A 2022-es díjátadót az Egyesült Államokban rendezik meg.

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon:
Hírfüggő vagy?
Ez a te oldalad!