De ettől még borzasztó messze vagyunk.
2023. május 13-án, szombaton tartotta az aHang az idei egyik legfontosabb, országos kampányának első nyilvános eseményét. A magyarországi lakóingatlanok energetikai korszerűsítésével kapcsolatos kampány első állomásán különböző területekről érkező szakemberek járták körbe azt a kérdést, hogy hogy néz ki jelenleg a lakossági ingatlanállomány, illetve, hogy mit tehetne a magyar kormány annak érdekében, hogy hosszabb távon is ellenállóbb, fenntarthatóbb, élhetőbbek legyen a magyarországi otthonok.
Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelősének állítása szerint a rezsicsökkentést ebben a formájában ahogy van, meg kellene szüntetni. Perger szerint teljesen irracionális, hogy azt támogatja az állam, hogy akár "fürdőgatyában és papucsban rohangáljak télen otthon". A Greenpeace szakembere emlékeztett Palkovics László korábbi technológiai és ipari miniszter megjegyzésére, miszerint a magyar háztartások harmadával több gázt használtak, mint a rezsicsökkentés bevezetése előtt. Természetesen senkit ne hagyjunk megfagyni, de hosszabb távú gondolkodásra, energetikai felújításra van szükség - mondta Perger.
A jelenlegi, és egyébként a mindenkori magyar állam nem foglalkozik azzal, hogy az energiagényünk csökkenjen, halat próbál adni háló helyett. 2050-ig 27 évünk van, hogy elérjük a teljesen klímasemleges épületállományt, ettől borzasztó messze vagyunk. Magyarország úgy szegény, hogy közben még szórja is a pénzt az energiahordozókra.
Koritár Zsuzsa, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai menedzsere hozzátette, hogy a legfrissebb adatok szerint egy magyar lakóépület most már nagyjából 50%-kal fogyaszt több energiát, mint egy átlagos EU-s ingatlan. Az EU-s sorban csak Lettország átlagos energiafogyasztása rosszabb a magyarországinál. Egyébként a legfrissebb KSH kutatás alapján éppen Nógrád megye van a legrosszabb helyzetben az átlagos magyar lakóépület-energiafogyasztás tekintetében.
Koritár felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg is érvényben lévő energiahatékonysági európai uniós irányelv előírja, hogy milyen arányú energiamegtakarítást kell első körben 2030-ig elérnünk; jelenleg 11,7% energiafogyasztás-csökkentés a cél a 2020-ban prognosztizáltakhoz képest. A jelenlegi verzió tartalmaz egy olyan előírást is kifejezetten a lakóépületekkel kapcsolatban, hogy egy A-tól G-ig tartó beosztás mentén minden épületnek el kell érnie minimum az "E" besorolást, vagyis a "G" és "F"-et ki kell vezetni az állományból 2030-ig (ez nem a jelenlegi magyar besorolással egyező skála.).
Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, milliós nagyságrendű lakóépületet kellene felújítanunk 2030-ig.
A Habitat szakembere hangsúlyozta, hogy az EU nemcsak elvásárokat fogalmaz meg, hanem emellé hozzátesz elsősorban pénzügyi forrásokat és technikai támogatást, ezzel is segítve a tagállamokat abban, hogy ezek a felújítások meg tudjanak történni. Hogy ezt a tagállamok milyen formában, hogyan használják föl, az már saját hatáskörük, ezért is fontosak a kampány követelései - mondta Koritár.
Szécsi Ilona, a Magyar Energiahatékonysági Intézet projektmenedzsere emlékeztetett, hogy az energiafelhasználásunk 40%-a épületeinkhez köthető, egy panelház két és félszer, egy kádár kocka 4-5-ször fogyaszt többet, mint egy korszerű épület.
Az állam pénzügyi szerepvállalása kapcsán Koritár elmondta, hogy a jelenlegi statisztikák szerint a magyar háztartások 30%-a elmételig hitelképes, de ennek a csoportnak az 58%-a is már rendelkezik jellemzően valamilyen lakással kapcsolatos hitellel, s már nem tud többet vállalni. Fontos azt is megjegyezni, hogy ha az állam melléteszi a forrást, akkor elvárásokat is megfogalmazhat a fogyasztók felé energiahatékonyság tekintetében, persze ez a mostaninál sokkal komolyabb ellenőrzési rendszert is igényelne.
Na jó, de mit tehetünk ha egy forintunk sincs, kérdezte Horváth András, az Eltinga alapítója, a beszélgetés moderátora.
Koritár szerint talán 30%-kal is kevesebb gázt fogyasztottunk az előző évekhez képest, egyre többen kezdtek el spórolni az energián, s persze ezzel párhuzamosan kifejezetten enyhe telünk volt. Probléma ugyanakkor, hogy európai összehasonlításban szeretjük különösen melegre felfűteni az ingatlanainkat, az EU-átlag 20-21 fok helyett a magyarok 22-25 fokban érzik komfortosan magukat. Pedig ökölszabályként egy Celsius foknyi csökkenés 6 százaléknyi energiakiadás-csökkentést eredményez. Eleve az épülethasználatunkkal sokat tudnánk spórolni, mondta Koritár.
Szécsi Ilona is elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az a minimum, hogyha elmegyünk rövidebb-hosszabb időre otthonról, akkor lejjebb csavarjuk a fűtést. (140 ezer távhős lakásban még mindg nem szabályozható a fűtés.) Emellett Szécsi szerint az éves karbantartás is sokat számít (például, hogy a gázkazán jól be legyen állítva), mivel a fűtés a legnagyobb energiafelhasználó - 70 százaléka a kiadásainknak fűtésre megy el, de például a használati meleg víz is komoly tétel, ott is lehet spórolni.
Összességében a beszélgetésből annyi derült ki, hogy a magyar lakossági ingatlanállomány nagyon rossz állapotban van az Európai Uniós átlaghoz viszonyítva, a magyar állam jellemzően rövid távú megoldásokban, például rezsicsökkentésben gondolkozik, pedig jó eséllyel a következő években EU-s források is bőséggel rendelkezésre állnának a hazai lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére, ami a valódi megoldást jelentené.
A teljes beszélgetés ITT nézhető vissza.
