A Nap aktivitásának maximuma valamikor idén várható, tudósok szerint addig és utána is káprázatos sarki fényekben lesz részünk a várható napviharok miatt – írja az RTL.
Múlt héten, péntekről szombatra virradó éjjel gyakorlatilag a Föld szinte minden pontjáról, a szokásosnál jóval alacsonyabb szélességi fokokon is megfigyelhető volt a páratlanul erős sarki fény. A Facebookot, Instagramot és a többi közösségi oldalt elárasztották a zöldben, bíborban, lilában úszó képek, amik a kozmikus eredetű jelenségre rácsodálkozó emberek millióinak közös élményét dokumentálták.
Így volt ez hazánkban is, Kaposvár és Veszprém felett is gyönyörű színekben pompázott az égbolt. És még nincs vége, ez ugyanis csak a bemelegítés volt. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy idén még ennél is látványosabb éjszakákra lehet számítani.
A sarki fényt (amit a mi féltekénken északi fénynek is neveznek) a Napból érkező, a Föld légkörébe behatoló nagy energiájú, ionizáló hatású töltött részecskék, főleg protonok és elektronok okozzák. Ilyen részecskék főként a Nap különösen aktív régióiból, a napfoltokból áramlanak ki, napkitörések, avagy szakszóval élve, flerek formájában.
Sarki fénybe burkolózott az égbolt Veszprém felett - GALÉRIA
Az, hogy a föld légkörének rendkívül ritka rétegében, az világűrbe nyúló ionoszférában tomboló fényjelenség az elmúlt időszakban egyre többször és egyre több helyről – így sokszor hazánkból is – megfigyelhető volt, a szakértők szerint egyértelműen azt bizonyítja, hogy Napunk közeledik 11 éves aktivitási ciklusának csúcsához. Ez azt jelenti, hogy a napfizikusok számításai szerint a Nap valamikor még idén, 2024 vége felé eléri aktivitásának maximumát, tehát a legerősebb geomágneses viharok még csak ezután várhatóak.
Az űridőjárást figyelő kutatók szerint a geomágneses viharokat leíró ötfokozatú skálán szélsőséges (G5), a Föld mágneses mezejében bekövetkezett változások indexe (K-index) szerint pedig 9-es fokozatú szupervihar okozta a Földet szinte beburkoló színpompás sarki fényeket, amilyenre 2003 óta nem volt példa.
Az intenzív napviharok fő kockázata az, hogy ha telibe kapják a Földet, rossz hatással vannak a műholdakra, a földi elektromos hálózatokra és más létfontosságú, fejlett technológiai infrastruktúrákra. És így volt ez a múlt héten is - írják.
