A Schmidt Mária vezette alapítvány nem adna ki közérdekű adatokat, a Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig asszisztál hozzá.
A Magyar Hang közérdekű adatigénylést nyújtott be a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz, amely milliárdos állami támogatásokból működik. Ahelyett, hogy az adatok kiadásáról döntött volna, Schmidt inkább a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult, amely az utóbbi időben egyre inkább a politikai átláthatóság akadályozására használt eszközzé válik. A főigazgató szerint ugyanis felmerül a kérdés, hogy nem veszélyezteti-e a magyar szuverenitást, ha egy – általa külföldi befolyással gyanúsított – lap kormányközeli alapítvány pénzügyeiről kér adatokat.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás nem meglepő módon a Schmidt által felvetett aggályokat visszhangozta. Szerinte külföldi finanszírozású médiumok és civil szervezetek egyfajta „információs hadviselést” folytatnak Magyarország ellen, és az ilyen adatigénylések is ebbe a kategóriába eshetnek. A hivatal álláspontja gyakorlatilag zöld utat adna bármely kormányközeli szereplőnek arra, hogy a közpénzekkel való elszámolás alól „szuverenitásvédelem” címszó alatt kibújjon.
Ezzel szemben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke világossá tette, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát törvények és nemzetközi egyezmények biztosítják. Magyarország jogállami keretei szerint senki sem szelektálhat az alapján, hogy kinek ad ki közérdekű adatokat, és nem lehet a „külföldi befolyás” vádját pajzsként használni az átláthatóság ellen. A kérdés tehát továbbra is adott: a Schmidt-féle alapítvány miért tartja problémásnak, hogy a közpénzek felhasználásáról nyilvánosság előtt is számot kell adnia?
