Hazánkban a vírus utoljára 1973-ban ütötte fel a fejét.
Magyarországon eddig öt szarvasmarha telepen azonosítottunk ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött állatokat. A mai nappal Veszprém vármegye, azon belül a Pápai járás is korlátozás alá esett a ragadós száj-és körömfájás vírusának terjedése miatt, jelentette be az intézkedést a Nébih. Tilos a korlátozás alá eső területeken a betegségre fogékony állatok mozgatása 2025. április 21-én éjfélig, illetve legeltetési tilalom is érvénybe lépett visszavonásig.
Mi a ragadós száj-és körömfájás?
A ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease, FMD) a párosujjú patás állatok heveny, lázas általános tünetekkel, a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és a tőgybimbókon hólyagképződéssel járó betegsége. Egy, a Picornaviridae családba tartozó aphthovirus okozza. Ún. bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár.
Mely állatokat érinti?
A párosujjú patás állatok egyik legfertőzőbb betegsége, megbetegíti a szarvasmarhaféléket, a sertéseket, a juhokat, a kecskéket és a vadon élő párosujjú patás állatok (szarvas, vaddisznó) is érintettek lehetnek. Kiemelt jelentőségű faj a RSZKF estében egyrészt a szarvasmarha, mivel a vírus légúti úton történő terjedésére rendkívül fogékony, és már alacsony vírusfelvétel is fertőzést okozhat. Másrészt a sertés is, mert habár a levegő útján történő fertőződésre kevésbé fogékonyak az egyedek, viszont hatalmas mennyiségű vírust ürítenek légúti váladékkal, ezzel pedig jelentős szerepet játszanak a vírus terjedésében.
Honnan jön?
A betegség endémiás Afrika, Ázsia, a Közel-Kelet és Dél-Amerika bizonyos részein, és szórványosan kitöréseket okoz korábban mentes országokban és régiókban is. A betegség Magyarországon a mostani esetet megelőzően utoljára 1973-ban fordult elő. Európában 2025. januárjában Németországban mutatták ki a vírust, míg a magyar kitörést követően Szlovákiában is, a határ túloldalán jelentettek kitöréseket.
Emberre is veszélyes?
Az emberben előforduló RSZKF igen ritka, a betegség jóindulatúan zajlik le. Az emberek fertőződhetnek a vírussal foglalkozó laboratóriumokban, oltóanyag-termelő intézetekben vagy beteg állatokkal való foglalkozás, azok levágása, illetve nyers tej elfogyasztása során, olyan országokban, ahol a betegség még előfordul. Az esetek egy részében csupán szeropozitivitás alakul ki (azaz a vírus ellen ellenanyagok jelennek meg a vérükben), máskor enyhe lázas általános tünetek mellett a körömágyak környékén, a szájban és esetenként máshol is hólyagok jelennek meg.
Az Állategészségügyi Hatóság ajánlásai:
- Csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek jelenléte elengedhetetlen.
- Minden be- és kihajtó járművet alaposan fertőtlenítsenek.
- Használjon tisztán tartott munkaruhát és lábbelit az állatok közelében.
- Az állatgondozáshoz használt eszközöket, gépeket rendszeresen tisztítsa, és ne adja kölcsön más telepre!
- Ne használjon más gazdaságból származó takarmányt, almot vagy eszközt – ezek ne kerüljenek be a saját telepre!
- A telepet megfelelően kerítse körbe, hogy megakadályozza a vadon élő állatokkal való érintkezést.
