Ezt a ritka és látványos jelenséget leggyakrabban június közepétől észlelik Magyarországon, de idén a megfigyelési esélyeket kissé csökkenti a magas naptevékenység.
A nyár egyik legkülönlegesebb égi jelensége, az éjszakai világító felhő (NLC – Noctilucent Cloud) június közepétől válik láthatóvá hazánkban. Ezek a felhők a mezoszféra felső határán, több mint 80 kilométeres magasságban képződnek, és azért világítanak, mert a Nap fénye még akkor is eléri őket, amikor a földfelszínen már sötét van.
A jelenséget alkonyat után az északnyugati, hajnal előtt pedig az északkeleti égen lehet keresni, nagyjából napnyugta után, illetve napkelte előtt másfél órával. Magyarországon általában csak az ég alsó, néhány fokos sávjában tűnnek fel, így fontos, hogy észak felé akadálytalan kilátású megfigyelőhelyet válasszunk.
A világító felhőket könnyű összetéveszteni megvilágított fátyolfelhőkkel vagy kondenzcsíkokkal, különösen holdfényes időszakban, ezért érdemes alaposan megfigyelni őket. Bár a naptevékenység idén még visszafoghatja a megjelenésüket, figyelni így is érdemes - mert ha feltűnnek, igazán látványos élményt nyújtanak.
