Augusztus 15-e nem csupán egy dátum a naptárban: a hajnali napfelkeltében feltűnhet a „Napba öltözött asszony”, a templomokban virágok illata lengi be a levegőt, és a népi bölcsesség szerint ilyenkor nemcsak a tél, hanem a bor minősége is előre sejthető.
A hagyomány úgy tartja: ha Nagyboldogasszony napja fénylik, jó lesz a bortermés és ha az augusztus meleg, hideg tél vár ránk. Ez az ünnep Szűz Mária mennybevételének napja, amelyhez legendák, misztikus látomások és termésjósló szokások kapcsolódnak - sőt, a magyar államiság történetének is fontos pillére.
A hagyomány szerint ezen a napon Jézus nem engedte, hogy édesanyja teste enyészetnek induljon: halála után három nappal feltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Magyarország történelmében is kiemelt nap: Szent István király minden évben ekkor hívta össze a királyi tanácsot Székesfehérvárra, és élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. 1038-ban is Nagyboldogasszony napján hunyt el, ezzel pedig örökre összekapcsolódott az ünnep a magyar államisággal.
Ehhez a naphoz számos gyönyörű legenda és népszokás kapcsolódik.
A Mária-virrasztás például azon a hiten alapul, hogy hajnalban, napfelkeltekor megláthatjuk a “Napba öltözött asszonyt” - a Jelenések könyvéből ismert alakot. Sok helyen ilyenkor szentelik meg a virágokból és gyógynövényekből álló Mária-koporsót. A megszentelt növényeknek varázserőt tulajdonítottak: kerülhettek ház alapjába, a bölcsőbe, vagy akár a halott mellé is, hogy oltalmazzanak.
És hogy mi köze az ünnepnek a borhoz? A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, jó lesz a bortermés. Azaz a napos, meleg augusztus 15-ét a szőlősgazdák mindig jó előjelnek tekintették.
Szóval, ha ezen a napon jó idő van, talán a pincékben is bőséges lesz a télre eltett bor. És ma nagyon jó idő van!
