Most akkor mikor van a „vénasszonyok nyara”, és mikor beszélünk „indián nyárról”?

Ősz van. Legalábbis a naptár szerint. A valóságban viszont sokszor szeptember közepén még rövidnadrágban, pólóban sétálunk, és azon gondolkodunk, vajon mit keres ez a harmincfokos hőség ilyenkor? Ilyenkor jön elő a nagy kérdés: vénasszonyok nyara ez, vagy indián nyár?

A vénasszonyok nyara kifejezés nem mai találmány. A népi megfigyelések szerint a szeptember végi, október eleji, napsütéses, szélcsendes időszakot nevezték így, amikor a nyár utolsó, édes melegét lehetett élvezni. A hagyomány szerint ilyenkor az idősebb asszonyok is kiültek a ház elé napfürdőzni - innen a név. Ez az a pár hét, amikor a nappalok még derűsek, de a hajnalok már csípősek, és az ember érzi: a nyár csak búcsút int, nem marad örökre.

Az indián nyár kifejezés ezzel szemben angolszász eredetű, főként Észak-Amerikában terjedt el. Ott az október végére, november elejére eső, szokatlanul meleg időszakot nevezik így. Magyarországon is sokszor halljuk, de szigorú értelemben nem teljesen ugyanaz, mint a vénasszonyok nyara: az indián nyár inkább a késő őszi, már novemberi napos meleg időszakra vonatkozik.

Szóval ez most bizony a jó öreg, sokat emlegetett vénasszonyok nyara - a nyár utolsó, ajándékba kapott, fényben és melegben fürdő napjai. Érdemes kiélvezni, mert a következő megálló már tényleg az ősz lesz, meg esetlegesen az indián nyár.