Nem is gondolnánk, hogy nemcsak polgári, de településnév változtatás is létezik. Nem is kevés. Számos település névváltoztatása mögött rejtőzik egy-egy kellemetlen félreértés, rosszul csengő jelentés vagy éppen a lakók szégyenérzete. Mutatunk is pár érthető példát.
A települések névváltoztatása nem új jelenség. Az etimológusok és térképészek számos olyan esetről tudnak, amikor egy falu vagy város kénytelen volt új nevet választani, hogy megszabaduljon a kellemetlen asszociációktól.
A folyamatot a szakirodalom „névszépítésnek” nevezi. A lényeg egyszerű: ha egy település neve idővel illetlenné, félreérthetővé vagy vállalhatatlanná válik, a közösség sokszor maga kezdeményezi a változtatást.
Sok esetben a név eredetileg teljesen ártatlan, idegen szó volt, amelyhez a magyar nyelv később társított pikáns jelentést. Máskor a lakók úgy érzik, hogy falujuk neve túl gyakran vált viccek céltáblájává, és inkább megszabadulnának tőle.
Települések, amelyek nevet szépítettek
Faragó Imre Földrajzi nevekről szóló tanulmányában számos hasonló példát sorolt fel hazánkban, amelyet a névszépítés motivált:
Latorfalva [lator = ’rabló, gonosztevő’] → Lantosfalva (XIV. sz.) [Vas]
Gyakfalva [gyak = ’szúr, döf, közösül’] → Nevetlenfalu (1619) [Ugocsa]
Monyásza [mony = ’hímvessző’] → Menyháza (1882) [Arad]
Fancsal [fancsali = ’savanyú, rossz kedvű’] → Rózsaszentmárton (1892) [Heves]
Kisbarom [barom = ’marha’] → Borisfalva (1894) [Sopron]
Nagybarom [barom = ’marha’] → Szabadbáránd (1894) [Sopron]
Csomonya [mony = ’hímvessző’] → Csongor (1904) [Bereg]
Peselnek [pesel = ’vizel, pisil’] → Kézdikővár (1905) [Háromszék]
Majom [majom = ’idétlen’] → Mezőtelkes (1906) [Gömör és Kishont]
Büdösfa [büdös fa = ’rossz, kellemetlen szagú növény’] → Rózsafa (1907) [Baranya]
Zalavéged [véged = ’halálod’] → Zalavég (1907) [Zala]
Hugyaj [húgy = ’vizelet’] → Érpatak (1908) [Szabolcs]
Nyírmon [mony = ’hímvessző’] → Nyírfalva (1910) [Szilágy] [Nagymon nem változott!]
Nagypacal [pacal = ’recés gyomor’] → Érszőlős (1910) [Szilágy]
Kispacal [pacal = ’recés gyomor’] → Érkisszőlős (1910) [Szilágy]
Forbasz [baszik = ’közösül’] → Poprádfalu (1912) [Szepes]
Luka [luk, lyuk = ’női nemi szerv’] → Bodroghalom (1927) [Zemplén]
Szopok [szop, szopik = ’orálisan közösül’] → Mecsekfalu (1928) [Baranya]
Málé [mamlasz = ’mulya, bolond’] → Serényimál (1928) [Gömör és Kishont]
Serényimál [mál = ’málé, mamlasz’] → Serényifalva (1929) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.] (1957-től Serényfalva)
Disznósd [disznó = ’ronda, közönséges’] → Borsodszentgyörgy (1935) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.]
Szomajom [majom = ’idétlen’] → Kaposfő (1942) [Somogy]
Szilasbalhás [balhás = ’bolhás’] → Mezőszilas (1942) [Somogy]
Disznóshorvát [disznó = ’ronda, közönséges’] → Izsófalva (1950) [Borsod-Abaúj-Zemplén]
Gebe [gebe = ’sovány, rossz ló’] → Nyírkáta (1955) [Szabolcs-Szatmár]
Jogosan merül fel a kérdés ezek után, hogy vajon Bugyi település hogy lehet még ma is Bugyi?
Nos, néhány esetben a település hiába kérte nevének megváltoztatását, a törzskönyvbizottság elutasította azt.
Így járt:
Tök [Pest-Pilis-Solt-Kiskun], kért változtatás (1938): Bánrét, Magyarsziget, Magyarkút
Magyarliget, javasolt névváltozat: Pilistőkés, Magyartőkés
Bugyi [Pest], kért változtatás (1950): Békefalva
