Egyeztetés nélkül döntöttek az egészségügyről.
Kirívó példája lett a magyar jogalkotási gyakorlat visszatérő hibáinak az a kormányrendelet, amely a kórházak és szakrendelők pénzügyi stabilitásáról, valamint az egészségügyben felhalmozott adósságok rendezéséről szól. A Magyar Orvosi Kamara közleménye szerint a Belügyminisztérium ugyan 2026. január 29-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a tervezetet, ám a véleményezésre mindössze február 6-áig adott határidőt – ami eleve ellehetetlenítette az érdemi szakmai állásfoglalást és a szélesebb körű egyeztetést.
A valódi probléma azonban csak ezután derült ki: miközben a társadalmi egyeztetés hivatalosan még tartott, január 30-án a Magyar Közlönyben már meg is jelent a végleges jogszabály. Ez a gyakorlat a kamara szerint egyértelműen azt jelzi, hogy a kormány már jóval korábban meghozta a döntést, anélkül hogy megvárta volna a szakmai szervezetek, kamarák vagy az egészségügyi dolgozók észrevételeit. Így a „társadalmi egyeztetés” nem több puszta formaságnál, kipipálandó adminisztratív kötelezettségnél.
A Magyar Orvosi Kamara hangsúlyozza, az ilyen eljárás kiüresíti a demokratikus döntéshozatalt, növeli a szakmai hibák kockázatát, és sérti a jogszabályokat is, hiszen a 2010. évi CXXXI. törvény szerint az egyeztetés célja éppen a döntések érdemi befolyásolása lenne. A kamara felszólította a Belügyminisztériumot, hogy a jövőben valódi, betartható határidőkkel zajló egyeztetéseket kezdeményezzen, mert – mint fogalmaznak – hatékony egészségügyet nem lehet az érintettek véleményének figyelmen kívül hagyásával építeni.
