Különleges őslénytani felfedezésről számolt be az Eötvös Loránd Tudományegyetem: egy kivételes állapotban fennmaradt koponya alapján a kutatók most először tudták rekonstruálni egy ősi bakonyi krokodil teljes megjelenését.
A Doratodon carcharidens nevű ragadozó mintegy 80-85 millió évvel ezelőtt, a késő kréta korban élt a mai Európa helyén lévő szigetvilágban. A lelet a bakonyi Iharkút dinoszaurusz-lelőhelyről került elő. A kutatást Ősi Attila, az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetője, valamint Rabi Márton és Szegszárdi Máté végezte. A koponya története is különleges: két darabban került elő, négy év különbséggel. Először egy részleges koponyát találtak, később pedig ugyanazon a lelőhelyen a jellegzetes, recézett fogakat hordozó felső állkapcsot. A két darab végül tökéletesen illeszkedett egymáshoz, így a kutatók először tudták részletesen rekonstruálni az állat megjelenését - számolt be az ELTE.
A vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: a Doratodon nem az afrikai vagy dél-amerikai krokodilok rokona, ahogy korábban gondolták, hanem egy északi eredetű krokodilcsoporthoz tartozott, amelynek rokonai Észak-Amerikában és Ázsiában éltek. A dinoszauruszszerű külseje ezért nem közös származásból, hanem evolúciós konvergenciából alakult ki.
A felfedezés azért is fontos, mert megkérdőjelezi azt a korábbi elméletet, amely szerint Európa és Afrika a kréta korban szárazföldi kapcsolatban állt egymással. A kutatók szerint valószínűbb, hogy ezek az állatok régi, még a kontinensek szétválása előtt kialakult leszármazási vonalak maradványai voltak.
Ahogy a kutatók fogalmaznak: miközben ma békésen túrázunk a Bakonyban, érdemes elképzelni, hogy 85 millió évvel ezelőtt itt egy pengés fogú, szárazföldi krokodil vadászott.
