Gyökeres átalakítás előtt állhat a magyar oktatási rendszer, ha megvalósul a Civil Közoktatási Platform frissen bemutatott stratégiája. A javaslat megszüntetné a korai gimnáziumi szelekciót, eltörölné a hagyományos 1–5-ig tartó osztályzást, és nagyobb szabadságot adna a pedagógusoknak.
A Civil Közoktatási Platform szerint alapjaiban kellene megváltoztatni a magyar oktatás működését. Az általuk kidolgozott stratégia nem egyik napról a másikra alakítaná át az iskolákat: a teljes reformot 2026 és 2040 között, több lépcsőben valósítanák meg.
Az egyik legnagyobb változás az iskolaszerkezetet érintené. A javaslat szerint megszüntetnék a 6 és 8 osztályos gimnáziumokat, és egy egységesebb, 10 vagy 12 évfolyamos iskolarendszert alakítanának ki. A cél ezzel az lenne, hogy a gyerekeket ne 10–12 éves korban válassza szét az oktatási rendszer.
A stratégia készítői szerint a korai szelekció növeli az esélyegyenlőtlenségeket, ezért hosszabb ideig egy közös rendszerben tartanák a tanulókat.
A másik látványos változás az értékelést érintené. Eltűnne a hagyományos, egytől ötig terjedő osztályozás, helyette folyamatos, szöveges visszajelzést kapnának a diákok. Nem elsősorban azt értékelnék, hogy egy tanuló hogyan teljesít a többiekhez képest, hanem azt, hogy önmagához képest mennyit fejlődött, mennyi erőfeszítést tett, és mely területeken van még szüksége segítségre.
A javaslat szerint ezzel a vizsgastresszt és a teljesítménykényszert is csökkenteni lehetne.
A reformterv a jelenlegi kerettantervi rendszeren is változtatna. A szigorúan meghatározott kerettantervek helyett a Nemzeti alaptanterv csak egy minimális törzsanyagot határozna meg, az iskolák és a pedagógusok pedig nagyobb szabadságot kapnának a helyi tananyag kialakításában.
A tanítás módszere is megváltozna: a stratégia szerint a frontális oktatás és a memorizálás helyett nagyobb hangsúlyt kapna a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, a projektmunka és az együttműködés. A cél az lenne, hogy a diák ne pusztán passzív befogadója legyen az óráknak, hanem aktív szereplője saját tanulási folyamatának.
A tervezet szerint az átalakítás első szakasza 2026 és 2028 között zajlana, ekkor elsősorban szakmai és társadalmi egyeztetésekre, valamint a pedagógusképzés és -továbbképzés megújítására kerülne sor. 2028 és 2032 között kezdődhetne az új értékelési rendszer és az új NAT bevezetése, valamint ekkor indulna a 6 és 8 osztályos gimnáziumok kivezetése is.
A harmadik szakasz 2032 és 2040 között zajlana. Ekkorra épülne ki teljes egészében az új iskolamodell, és ekkorra szűnnének meg végleg a hagyományos érdemjegyek. Fontos, hogy egyelőre egy szakmai stratégiai javaslatról van szó, nem elfogadott jogszabályról. A készítők maguk is hangsúlyozzák, hogy a dokumentum vitaindító anyag, amelyhez széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést szeretnének.
