Az október 19-i parlamenti ülésen kezdte el bemutatni Magyar Péter a 2027-es költségvetést. A miniszterelnök szerint az „igazságosság és a fejlődés költségvetése” készül, amelyben többek között csökkentenék az alacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadóját, jelentősen emelnék a családi pótlékot és több pénzt juttatnának a nyugdíjasoknak.
Magyar Péter hétfőn napirend előtt ismertette a 2027-es költségvetés főbb pontjait a parlamentben. A miniszterelnök szerint a tervezetet még ezen a héten megküldik a Költségvetési Tanácsnak, a hónap végén pedig benyújtják az Országgyűlésnek.
A tervek szerint az egészségügyre, az oktatásra és a magyar vállalkozások támogatására is több forrás jutna, miközben a kormány az állam működési kiadásain próbálna spórolni.
Csökkentik a minimálbér adóját
Az egyik legfontosabb bejelentés szerint 2027-től 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója. Magyar Péter szerint a változás nemcsak a minimálbéreseket érinti: a havi 680 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők adója is csökken, összesen mintegy 2,5 millió embernek.
A kormány számításai szerint egy minimálbért kereső munkavállalónál ez havi 20 ezer, éves szinten 240 ezer forintos pluszt jelenthet. A költségvetésben erre 250 milliárd forintot különítenek el.
Megduplázzák a családi pótlékot
Magyar Péter bejelentette, hogy 2027-től egy lépésben megduplázzák a családi pótlékot. A kormány szerint több mint egymillió család, összesen több mint 1,6 millió gyermek után kaphat majd magasabb támogatást.
A változás a miniszterelnök által ismertetett számok szerint azt jelenti, hogy:
- egygyermekes családnál havi 12 200 forinttal nő a támogatás,
- két gyermek esetén havi 53 200 forint jár majd,
- három gyermeknél havi 48 ezer forinttal, éves szinten 576 ezer forinttal nő a támogatás,
- négy gyermek esetén pedig éves szinten 768 ezer forinttal lehet több a családnál.
A családi pótlék emelésére a kormány 300 milliárd forinttal több forrást biztosít.
A kormány az anyák adómentességét is módosítja: havi egymillió forintos jövedelemig megmarad az adómentesség, az afeletti rész után azonban személyi jövedelemadót kell fizetni. Magyar szerint ez, a többi családi intézkedéssel együtt, 500 milliárd forinttal javítja a családok helyzetét az előző évhez képest.
A nyugdíjasok is több támogatást kapnak
A nyugdíjasoknál a kormány 123 milliárd forintot fordít a nyugellátások emelésére, további 90 milliárdot pedig a nyugdíjas SZÉP-kártyára. A tervek szerint a 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők részesülhetnek az új juttatásból, amelynek bevezetésére fokozatosan kerül sor.
A minimálnyugdíj januártól 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne, emellett sávosan növelnék az alacsonyabb nyugdíjakat is. Magyar szerint ez 455 ezer nyugdíjasnak jelentene segítséget. A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat 10 százalékkal emelnék, az árvaellátás minimuma pedig 20 százalékkal nőne. Az otthonápolási díjakat 50 százalékkal emelnék.
A 13. havi nyugdíjat megtartanák, a 14. havi nyugdíjból pedig az első heti összeget fizetnék ki 2027-ben.
Jelentős béremeléseket ígérnek
A 2027-es költségvetésben több közszolgálati területen is béremeléssel számolnak. Az egészségügyi szakdolgozók bére átlagosan 17 százalékkal emelkedhet, ami mintegy 123 ezer dolgozót érint. A szociális és gyermekvédelmi ágazatban átlagosan 17,8 százalékos, a rendvédelemben pedig 15 százalékos emelést terveznek. A közgyűjteményekben dolgozók nettó bére átlagosan 10,7 százalékkal nőhet.
Az oktatásban is folytatódna a bérrendezés: a nevelést és oktatást segítő dolgozók nettó fizetése átlagosan 21,5 százalékkal emelkedhet 2027-től. Ez mintegy 76 ezer munkavállalót érint, egy pedagógiai asszisztens esetében pedig átlagosan havi 51 ezer forintos pluszt jelenthet az adócsökkentéssel együtt. Emellett folytatódik a pedagógusok béremelése is, amelyre az igazságügyi dolgozók bérrendezésével együtt összesen 178 milliárd forintot különítenének el.
Az egészségügyre 500 milliárd forinttal több forrást szánna a kormány 2027-ben. Magyar Péter szerint ebből többek között a kórházi várólisták csökkentését és az ellátás javítását finanszíroznák. A kormány korábbi tervei szerint a várakozó betegeket egyenként is megkeresnék, átláthatóbbá tennék a várakozási időket, és lehetőséget adnának arra is, hogy a betegek olyan intézménybe kerüljenek át, ahol hamarabb elvégezhető a szükséges beavatkozás.
