Igazi kézilabdaünnepet hozott a One Veszprém HC és a Füchse Berlin párharcának első felvonása. Tempó, gólzápor, kemény védekezés és dráma - minden benne volt, amiért ezt a játékot szeretni lehet.
Az első félidő inkább a vendégeké volt. A berliniek gyorsan ritmust találtak, és bár a mieink többször is visszazárkóztak, az előnyt egyszer sem sikerült átvenni. A Mathias Gidsel vezette támadógépezet megállíthatatlannak tűnt, a szünetben pedig 17–20 állt az eredményjelzőn. A fordulás után viszont teljesen más arcát mutatta a Veszprém. Mikael Appelgren sorra hozta a bravúrokat, elöl pedig Hugo Descat, Fabian Lenne és Marko Martinović vezérletével elkezdtük ledolgozni a hátrányt. A hangulat egyre forróbb lett az Arénában, és ahogy olvadt a különbség, úgy nőtt a hit is a lelátón.
Aztán eljött az a pillanat, amire mindenki várt: hosszú üldözés után utolértük, majd meg is előztük a németeket. Innen már igazi adok-kapok következett. A berliniek nem engedték leszakítani magukat, minden gólra volt válaszuk, de a mieink tartották magukat.
A hajrá pedig tényleg a legmagasabb szint volt. Kulcsvédések, kihagyott helyzetek, feszült pillanatok - majd amikor a legjobban kellett, újra jött egy veszprémi villanás. A végjátékban a mieink jobban bírták idegekkel, és végül 35–34-re megnyerték a mérkőzést. Ez az egy gól nem dönt el semmit - de rengeteget ér. Megmutatta, hogy ebben a párharcban a Veszprémnek helye van a legjobbak között, és azt is, hogy ha kell, a legnehezebb helyzetből is fel tud állni. A visszavágó Berlinben vár ránk, ahol biztosan hasonlóan kemény csata jön. A cél viszont adott: ott lenni Kölnben, a Final Fourban. Ehhez pedig most tettünk egy nagyon fontos lépést.
