A Magyar Tudományos Akadémiat egy munkacsoportja egy új animációs filmmel állt elő, amely bemutatja, hogy hogyan működnek a koronavírus-elleni védőoltások.
A rövid animáció elkészítésében az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai is részt vettek a Természettudományi Karról, Erdei Anna vezetésével.
Magyarországon az összes eddig használatos vakcina közül mindegyik megakadályozza a fatális kimenetelű megbetegedéseket, de nagyon jó arányban véd a komplett megbetegedés ellen. Ha be vagyunk oltva és el is kapjuk a koronavírust (tipikus esély vakcinatípustól függően: 10-38%), nagy valószínűséggel csak egy nátha-szerű lefolyása lesz a betegségnek.
A harmadik generációs, RNS-típusú (Pfizer-BioNTech, Moderna) védőoltások nem tartalmaznak „egész vírust, csupán a vírus egy fontos alkatrészének, az úgynevezett tüskefehérjének tervrajzát”; ezeket juttatják be a szervezetbe, a jobb és a bal deltaizmon keresztül.
Az első (Sinopharm) és második generációs (Szputnyik-V, Johnson&Johnson, AstraZeneca) vakcinák számára a kulcsszerep a tüskefehérjén van, hiszen a tüskefehérjét a testben található dendritikus sejtek idegen anyagként mutatják be a „testszerte járőröző segítő T-sejteknek”. Mindegyik esetben ezek az úgynevezett segítők „riasztják” a szervezet immunválaszának két fő végrehajtóját, az ölő sejteket és az ellenanyagtermelő sejteket. Az ellenanyagok beborítják a testbe bejutó koronavírust, így meggátolják, hogy az a sejtfalhoz tudjon kötődni és így fertőzést okozzon.
A koronavírus-elleni oltás ingyenes és önkéntes, regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu-n lehet.
