Csatlakozókat is várnak a kezdeményezéshez.
Tizenöt elismert szakértő – jogász, egykori miniszter, közgazdász, politológus és közéleti szereplő – hozta létre a Jogállami minimum című közös szakmai anyagot, amely a demokratikus Magyarország újraalapozásának alapelveit foglalja össze. A kezdeményezés az aHang oldalán vált nyilvánossá, ahol bárki csatlakozhat aláírásával a felhíváshoz.
A szerzők szerint a 2026-os választás tétje túlmutat a pártpolitikán. Magyarország jövője két irány között dől el – az egyik az önkény és a függőség rendszere, a másik pedig egy szabad, tisztességes és jogállami berendezkedés, amely az Európai Unió és a NATO cselekvő, megbecsült tagjaként működik.
Szerintük a Jogállami minimum három alappillérre épül:
-
A jogállam helyreállítása – független bíróságok, kiszámítható törvényhozás, alkotmányos garanciák és az alapvető jogok tényleges védelme.
-
A közpénz és a közvagyon védelme – átlátható közbeszerzések, politikától független ellenőrző szervek és ügyészség, valamint a közpénzekkel való elszámoltathatóság.
-
Nyugati szövetségi elköteleződés – egyértelmű külpolitikai irány az EU és a NATO mellett, kiszámítható, értékalapú döntéshozatallal.
Nem minden kérdésben kell egyformán gondolkodnunk – de abban igen, hogy a tisztesség, a szabadság és a jog uralma legyen a közélet zsinórmértéke.
– fogalmaznak a szakértők.
Az aHang oldalán közzétett Jogállami minimum kezdeményezés minden demokratikus elkötelezettségű polgárt és civil szervezetet arra hív, hogy csatlakozzanak a közös célhoz: Magyarország jövőjét a törvény előtti egyenlőségre, a közpénz tiszteletére és az európai értékközösséghez való tartozásra építeni.
A szerzők: Gadó Gábor, Kadlót Erzsébet, Kelemen László, Kerekes Zsuzsa, Kovács Ágnes, Krémer Ferenc, Mécs János, Pálné Kovács Ilona, Polyák Gábor, Szenes Zoltán, Szente Zoltán, Telkes András, Tóka Gábor, Vörös Imre és Bárándy Péter.
