Újabb szálon kapcsolódik össze a veszprémi városvezetés, a korábbi Fidelitasból kinőtt üzleti kör és a közpénzek világa. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány alapítójaként egy bírósági dokumentum magát Porga Gyula polgármestert nevezi meg, a szervezetet pedig évek óta Vermes Gábor, az IDEONA–MÁRVÁNY-cégcsoport egyik meghatározó szereplője vezeti. A kuratóriumban önkormányzati képviselő, városi cég felügyelőbizottsági tagja és a korábban vizsgált vállalkozói körhöz kötődő személyek is megfordultak. Az alapítvány az elmúlt másfél évtizedben százmilliós nagyságrendű bevételt számolt el, és a legnagyobb állami támogatásban részesülő veszprémi civil szervezetek közé került.
2026 nyarán, az aranyosvölgyi ingatlanértékesítések és az azok ellen szerveződő civil tiltakozások nyomán kezdtünk el mélyebben foglalkozni egy veszprémi vállalkozói körrel, amelynek tagjai újra és újra feltűnnek a város jelentősebb ingatlanügyleteinél és beruházásainál. Azóta egyre több személyi és üzleti kapcsolatot tártunk fel: a Mihalovics Péterhez, Tóth Gábor Szilárdhoz és Vermes Gáborhoz kötődő társaságok a Lions Communicationtől az IDEONA Zrt.-n és a MÁRVÁNY Vagyonkezelő Alapítványon át egészen a Horgos utca 8. alá bejegyzett vállalkozásokig vezetnek. Korábbi cikkeinkben bemutattuk, hogyan jelennek meg ezek a szereplők az aranyosvölgyi telkek, a Bajcsy-Zsilinszky utcai ingatlanok (a NOVA lakópark) vagy éppen a Haszkovóra tervezett energiatároló történetében, és milyen személyi kapcsolatok kötik őket a veszprémi városvezetéshez.
Most azonban a történet egy újabb, eddig kevésbé vizsgált része került elő: a civil szervezetek világa. Különösen érdekes az A Városi Nyilvánosságért Alapítvány, amelynek elnöke Vermes Gábor, székhelye 2023 áprilisa óta a már jól ismert Horgos utca 8., és amelynek történetében ugyanazok a politikai és üzleti szereplők bukkannak fel, akikkel az elmúlt hónapokban számos alkalommal találkoztunk. A szervezet ráadásul a Fidesz-kormányok idején jelentős állami támogatásokhoz jutott, miközben saját pénzügyi beszámolói alapján az elmúlt másfél évtizedben több mint negyedmilliárd forintos bevételt könyvelt el.
A történet egyik legmeglepőbb részlete azonban még az alapítvány kezdeteihez vezet vissza. A Veszprémi Törvényszék 2019. április 12-én kelt, 10.Pk.60.007/2006/23. számú végzése ugyanis Porga Gyulát nevezi meg az alapítvány alapítójaként. Az iratban szereplő szervezet nyilvántartási száma megegyezik a ma Városi Nyilvánosságért Alapítványként működő szervezetével. Az alapítványt 2005 decemberében hozták létre, eredeti céljai között pedig a veszprémi nyilvánosság bővítése, a vélemények és gondolatok szabad áramlásának elősegítése szerepelt. Vermes Gábor egy 2014-es interjúban arról beszélt, hogy 2010-ben kapcsolódott be a kuratórium munkájába, és ezt követően jelentősen bővítették a tevékenységüket.
A szervezet és a városvezetés kapcsolata ekkor már egyáltalán nem volt rejtett: 2013 novemberében például Porga Gyula és Vermes Gábor közösen tartott sajtótájékoztatót a városházán egy jótékonysági akcióról, amelynek során Vermes kifejezetten kiemelte az alapítvány és a városvezetés közötti kiváló együttműködést. Ugyanezen rendezvények szervezőjeként Szalay Zsolt, a veszprémi Fidelitas korábbi vezetője is megjelent, az összegyűjtött adományok átadásában pedig Mihalovics Péternek szántak szerepet. Mindez azért érdekes, mert ezek az emberek a későbbiekben különböző cégekben, alapítványokban és közpénzből finanszírozott projektekben is feltűntek. Porga alapítói szerepe ugyanakkor egy lényeges kérdést vet fel: milyen jogokat gyakorolt, illetve gyakorol az általa létrehozott alapítványban, és milyen kapcsolata maradt a szervezettel azután, hogy annak vezetését Vermes Gábor vette át?
A bírósági iratok alapján ráadásul az alapítvány vezetésében is feltűnnek olyan szereplők, akiknek a városi politikában és a korábban feltárt üzleti kapcsolatrendszerben is szerepük volt. Közéjük tartozik Taba Balázs, aki korábban a Mihalovics Péterhez kötődő Lions Communication Kft. ügyvezetőjeként dolgozott, és akit már egy 2014-es interjú is az alapítvány munkatársaként nevezett meg. A Lions nem mellékes szereplő: a vállalkozást Mihalovics Péter és Ovádi Péter alapította, később pedig Varga Tamás, Veszprém jelenlegi gazdasági alpolgármestere vezette több mint hét éven keresztül, miközben a VKSZ igazgatóságának elnöke is volt.
Az alapítvány kuratóriumában szerepel Bázsa Botond Lehel is, aki jelenleg a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselője, korábban pedig maga is a VKSZ-nél dolgozott. Szintén a kuratóriumban jelent meg Csáti-Ersők Marietta Andrea, aki a VKSZ felügyelőbizottságának is tagja. Az ő kuratóriumi megbízatásának bejegyzését a Veszprémi Törvényszék 2022. június 16-i végzése dokumentálja, a VKSZ 2025-ös hivatalos beszámolói pedig a városi vállalat felügyelőbizottsági tagjai között sorolják fel. Ez különösen figyelemre méltó személyi átfedés: miközben a Vermes vezette alapítvány a VKSZ-t a saját támogatói között tünteti fel, a két szervezet vezetői, illetve ellenőrző testülete között is kimutatható kapcsolat. Ezek a párhuzamos szerepek önmagukban nem jelentenek jogsértést, de felvetik, hogy miként kezelték az érintettek az esetleges érdekütközéseket, és mennyire volt átlátható a szervezetek közötti együttműködés.
A személyi kapcsolatok mellett az alapítvány pénzügyei is figyelmet érdemelnek. A 2011 és 2024 közötti éves beszámolókban összesen közel 254 millió forint bevételt mutattak ki, ebből a 2014 és 2024 közötti években külön feltüntetett központi költségvetési támogatások összege megközelítette a 146 millió forintot. Már 2013-ban jelentős összeghez jutott a szervezet: a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól két részletben összesen 23,7 millió forint támogatást kapott, amiről annak idején az Index is beszámolt. A későbbi években sem szakadt meg az állami finanszírozás. A kormány 2022–2026 közötti civil támogatásokat összesítő adatbázisa szerint az alapítványnak öt év alatt 58,19 millió forintot utaltak ki három különböző forrásból: 21 milliót a Városi Civil Alapból, 12,19 milliót a Nemzeti Együttműködési Alapból, további 25 milliót pedig közvetlenül a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától. Utóbbiból 2024-ben 10 millió, 2025-ben pedig újabb 15 millió forint érkezett. A szervezet emellett egy környezetvédelmi szemléletformáló KEHOP-projekt keretében 60 millió forintos támogatáshoz is jutott, amelynek felhasználásával a Magyar Hang külön tényfeltáró cikkben foglalkozott. Fontos, hogy ezek az összegek részben eltérő pénzügyi nyilvántartásokból és elszámolási időszakokból származnak, így nem adhatók automatikusan össze, de a nagyságrend így is egyértelmű: nem egy néhány százezer forintos támogatásokból működő, jelentéktelen civil szervezetről beszélünk.
A támogatók listáján azonban nemcsak minisztériumok és országos állami alapok szerepelnek. Az alapítvány saját honlapján Veszprém önkormányzata, a VKSZ Zrt., a VEMÉV-SZER Kft. és a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is megtalálható. Ezek mögött részben konkrét, hivatalos dokumentumokat is azonosítottunk: a VKSZ támogatási listáiban 2014 és 2017 között négy alkalommal, összesen 200 ezer forint szerepel az alapítvány neve mellett, az önkormányzati támogatási kimutatásokban pedig több évből is találhatók kisebb összegű támogatások. Az EKF nyertes pályázati listáján egy 2023-as, Veszprémet bemutató tájékozódási vetélkedőhöz kapcsolódóan 3 550 100 forintos megítélt támogatás szerepel. A VEMÉV-SZER-rel való kapcsolat ugyanakkor jóval régebbi: a vállalkozást az alapítvány már egy 2014-es interjúban is együttműködő partnerként nevezte meg.
A történet különösen érdekes részlete, hogy a Porga Gyula által alapított Városi Nyilvánosságért Alapítvány maga is rendszeresen részesült a Porga Gyula vezette veszprémi önkormányzat támogatásaiból. A város hivatalos támogatási kimutatásai alapján öt alkalommal, összesen 569 ezer forintot azonosítottunk: 2010-ben 100 ezer forintot rendezvényekre, 2011-ben 40 ezret gyermekprogramokra és azok technikai költségeire, 2018-ban 330 ezret működési költségekre és rendezvényekre, 2019-ben 49 ezret programtámogatásként, a 2024-es civil keretből pedig további 50 ezret monitor vásárlására. Vagyis az alapítvány nemcsak a Fidesz-kormányok minisztériumaitól és támogatási alapjaitól jutott közpénzekhez, hanem a városi önkormányzattól és a hozzá kapcsolódó szervezetektől is. Mindez felveti a kérdést: milyen szerepet játszott az alapítóként megnevezett Porga Gyula a támogatások odaítélésében, és miként kezelték az alapítói kapcsolatból fakadó esetleges érdekütközéseket?
A nyilvános pénzügyi adatok mindenesetre további kérdéseket is felvetnek. Az alapítvány 2023-ban 60,7 millió forint bevétel mellett a később módosított beszámolója szerint 29 millió forint személyi jellegű ráfordítást számolt el, 2022-ben pedig további 20,5 milliót.
Két év alatt tehát közel 50 millió forint ment el személyi jellegű kifizetésekre, miközben a nyilvános beszámolókból nem állapítható meg, kiknek és pontosan milyen feladatokért fizettek.
Ez a kérdés már a veszprémi közgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottságában is előkerült: 2025 januárjában a bizottság egyik tagja éppen a korábbi jelentős állami támogatásokra és személyi ráfordításokra hivatkozva kérdőjelezte meg, hogy indokolt-e újabb 50 ezer forintot adni az alapítványnak egy monitor megvásárlására. A vita során a támogatást védő Fidesz-KDNP-s képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a különböző pályázatok eltérő célokat szolgálnak, és a korábbi támogatások önmagukban nem zárják ki egy újabb igény jogosságát.
Mindezek alapján a Városi Nyilvánosságért Alapítvány története már jóval többről szól, mint egy civil szervezet támogatási ügyeiről. Egy olyan szervezetről beszélünk, amelyet a bírósági dokumentumok szerint Veszprém jelenlegi polgármestere alapított, amelyet a helyi Fidelitas egykori alelnöke, Vermes Gábor vezet, amelynek kuratóriumában és korábbi működésében a városi politikához, a VKSZ-hez és a Mihalovics-féle üzleti körhöz kapcsolódó személyek is megjelentek, és amely 2023 óta ugyanazon a Horgos utca 8. alatti címen működik, ahol a korábban bemutatott vállalkozói hálózat több társasága is megtalálható.
A kérdés az, hogy a rendkívül jelentős állami finanszírozás mellett ezeknek a programoknak mekkora volt a tényleges költsége, milyen eredményeket értek el, kik részesültek a kifizetésekből, és milyen ellenőrzés mellett használták fel a támogatásokat. A korábban közzétett kormányzati támogatási adatok alapján az alapítvány már 2026 nyarán is
az öt legtöbb támogatást kapó szervezet között szerepelt a Veszprém 01-es választókerületben.
A most vizsgált, frissített adatok szerint pedig a 2022–2026 között kiutalt támogatásai már 58,19 millió forintra rúgnak. Ezzel a térség egyik kiemelkedően finanszírozott civil szervezetének számít. A legfontosabb kérdés tehát már nem az, hogy jutott-e közpénz ehhez a körhöz a civil szervezeteken keresztül – hiszen ezt a támogatási nyilvántartások egyértelműen dokumentálják –, hanem az, hogy pontosan kikhez került ez a pénz, milyen munkát végeztek érte, és mi alapján döntöttek újra és újra a támogatások odaítéléséről. A 2025-ös évi beszámolója még nem került fel a szervezetnek, azt még nem tudtuk megvizsgálni.