Utánajártunk pár magyar sütemény nevének, hogy miről is kaphatták a nevüket.
A magyar sütemények nemcsak ízletesek, de neveikkel is képesek mosolyt csalni az arcokra. Ott van például a "Képviselőfánk", amely nevében a politikára utal, ám eredete sokkal prózaibb. A legenda szerint a fánkot az 1800-as évek végén a cukrászmesterek előszeretettel kínálták parlamenti ülések szüneteiben, amikor a képviselők kávéval pihentek. A könnyű, üreges tészta és a gazdag vaníliakrém gyorsan népszerűvé tette, a név pedig fennmaradt, mintha a politikai élet édes oldalát képviselné.
Ott van például a "Rákóczi túrós", amelyet első hallásra talán a szabadságharc legendás vezérével, II. Rákóczi Ferenccel kötünk össze. De vajon miért kölcsönözték a nevét egy desszertnek? Az igazság ennél praktikusabb: a süteményt a 20. században egy híres cukrász, Rákóczi János alkotta meg, aki a nevét adta az édes kreációhoz. A sütemény rétegei – omlós tészta, túrós töltelék, baracklekvár és habcsók – olyan harmóniát teremtenek, amely méltán tette a Rákóczi nevet halhatatlanná.
Egy másik figyelemre méltó név a "Francia krémes", amely bár francia utalást hordoz, valójában Magyarországon született. A név eredete valószínűleg a krémes sütemények elegáns, gazdag jellegére vezethető vissza, amelyeket a magyar cukrászok egykor a francia konyhához kötöttek. A lágy vaníliás krémmel és habos tetővel készült édesség máig népszerű, és gyakran az ünnepi asztalok dísze.
Talán a legkülönlegesebb nevű magyar édesség a "Boszorkányhab", amely egy könnyed, habos desszert, leginkább tojáshabból vagy tejszínből készült variációként ismert. Bár a név eredete homályos, elképzelhető, hogy játékos utalás a desszert misztikus könnyedségére vagy varázslatos ízvilágára.
