Ha már élőben nincs, legalább digitálisan legyen.
Itt a nyár, forróság, strand. Ilyenkor kicsit elutazunk Faszságfalvára, hogy elgondolkozzunk olyan dolgokon, miért nincsen maracujás gumimatrac, hogy miért jó elbújni a húszemeletes árnyékába, hogy miért lenne jó megadóztatni a lángossal szelfizőket. De a mai nap kérdése: miért ne árulhatnánk a balatoni nádast NFT-ben?
Sokat halljuk, hogy a Balaton partjáról eltűnő nádasok miatt aggódnak a természetvédők, biológusok, vagyis mindenféle halandók, akik még nem látták, milyen szépen tükröződik a naplemente a frissen lebetonozott yachtkikötő tükrén. De mi lenne, ha végre nem a problémát siratnánk, hanem üzletet csinálnánk belőle?
A megoldás: NFT-ben kellene árulni a balatoni nádasokat.
Mármint nem fizikailag – hát hova? Előbb még a vízparti vendégházak stégje sem fért ki rendesen. De ha szépen lemodellezzük 3D-ben, ráírjuk, hogy „Nádszál #347 - Balatonakarattya, 2009 nyár”, akkor máris mehet a digitális piactérre. Aki megveszi, az ugyan nem kap friss oxigént, nem hall zizegést, viszont elmondhatja, hogy ő birtokolja az utolsó balatoni csend hangját – egy ZIP fájlban.
Sokan mondják, hogy a nádas fontos az ökoszisztémának, de hát az ökoszisztéma nem fizet adót. Az NFT viszont igen. Ráadásul így végre megszűnne a zavaró természet a kilátásban. Nem kéne kerülgetni a nádcsomókat, nem lenne bogár, se béka, csak full HD-ben megvásárolható nyugalom, ami nem zavarja meg a naplementében borozgató embert – akinek amúgy is jár a panoráma, hiszen vett egy telket.
