Október vége, november eleje évek óta a viták időszaka: miközben a boltokban már október közepétől villognak a narancssárga tökök és a boszorkánykalapok, sokan rádolvassák, hogy "nálunk nem Halloween van, hanem Mindenszentek és Halottak napja". De vajon tényleg egymás ellenében léteznek ezek az ünnepek, vagy csak félreértjük őket?
Három nap, három hangulat: október 31-én van Halloween, a beöltözős, tökfaragós, angolszász eredetű ünnep, amely mára inkább közösségi és szórakoztató esemény lett. Másnap, november 1-jén tartjuk Mindenszentek napját - ez a keresztény hagyományban munkaszüneti nap, a szentek, az üdvözült lelkek ünnepe. November 2-án pedig jön a Halottak napja, amikor az elhunyt szeretteinkre emlékezünk.
Vagyis nem fedik egymást, nem kell választani: más a hangulatuk, más a céljuk, más a jelentésük.
A katolikus tanítás szerint az élők, a megtisztuló lelkek és a már üdvözült szentek közösséget alkotnak - ez a küzdő, szenvedő és diadalmas egyház. A Mindenszentek a diadalmasokról szól, a Halottak napja a szenvedőkről, a Halloween pedig... nos, az élőkről.
Ennek ellenére nálunk minden ősszel fellángol a "nálunk nincs Halloween” vita. Legutóbb Zebegényben tiltották be a helyi tökfaragó délutánt arra hivatkozva, hogy nem szabad átformálniuk a falut idegen minták szerint.
De teljesen mindegy, mert bár sokan azt hiszik, még csak nem is kell választani: a Halloween nem a halottak napját váltja le, és nem is sérti a hagyományt. A kettő egészen egyszerűen megfér egymás mellett: október 31-én jöhet a jelmez és a tökfaragás, november 1-jén pedig a gyertyák fénye és az emlékezés csendje. Egy kis móka nem szentségtörés, és a derű sem ellensége a tiszteletnek.
