2,8 milliárdos alapítvány divatra, utazásokra és járművekre – veszprémi kötődésű szereplők a kuratóriumban

Közel 2,84 milliárd forintos vagyonnal szerepel mára már a bíróság.hu nyilvántartásában a MÁRVÁNY Vagyonkezelő Alapítvány, amelyet 2023 februárjában vettek nyilvántartásba, és amely nem közhasznú, zárt vagyonkezelő alapítványként működik. A szervezet kuratóriumában három, Veszprémhez kötődő szereplő ül: dr. Mihalovics Péter, Vermes Gábor és Tóth Gábor Szilárd.

Az alapítvány célleírása önmagában is figyelemre méltó: nem közösségi programokról vagy jótékonysági célokról szól, hanem az alapítók által rendelt vagyon kezeléséről, gyarapításáról és a kedvezményezettek hosszú távú, generációkon átívelő anyagi biztonságáról. 2023-ban az alapító kérelemben még csak 2,2 milliárd forint volt feltüntetve, ez a mostani adatok szerint már 2,84 milliárd forint.

A MÁRVÁNY Alapítvány hivatalos célleírása ritkán látható nyíltsággal fogalmaz arról, mire szolgál ez a vagyon. A nyilvántartás szerint az alapítvány célja az alapítók által rendelt vagyon kezelése, gyarapítása és hosszú távú megőrzése, valamint „a kedvezményezett(ek) javára történő vagyoni juttatás”. A szöveg szerint a cél a kedvezményezettek „anyagi jólétének, vagyoni biztonságának” hosszú távú, generációkon átívelő biztosítása, illetve az erre épülő „magas színvonalú életvitel” fenntartása. 

A felsorolás ennél is beszédesebb: egészségügyi szolgáltatások, kulturális programok, utazások, étkezések, ruházat, divat, eszközök és berendezési tárgyak, közlekedés, járművek, valamint más, életszínvonalat biztosító vagy növelő vásárlások és szolgáltatások is szerepelnek benne. Vagyis nem egy klasszikus jótékonysági alapítványról van szó, hanem egy többmilliárdos vagyon kezelésére létrehozott szervezetről, amelynek céljai között kifejezetten a kedvezményezettek magas életszínvonalának hosszú távú biztosítása jelenik meg.

A vagyonkezelő alapítvány első ránézésre száraz jogi kategóriának tűnik, valójában azonban az elmúlt évek egyik legfontosabb hatalmi és vagyonpolitikai eszközévé vált Magyarországon. A konstrukció lényege, hogy az alapító jelentős vagyont ad át egy külön jogi személynek, ettől kezdve pedig a vagyon tulajdonosa maga az alapítvány lesz.

Nem úgy működik, mint egy cég, ahol tulajdonosokat, üzletrészeket, részvényeket lehet keresni: az alapítványnak nincs klasszikus tulajdonosa, a döntéseket a kuratórium hozza, a vagyonból pedig a kijelölt kedvezményezettek részesülhetnek. Induláskor legalább 600 millió forintnyi vagyont kell rendelni hozzá, és a forma alkalmas arra, hogy üzletrészeket, ingatlanokat, pénzeszközöket vagy más vagyonelemeket hosszú távon egyben tartsanak.

Éppen ez adja a konstrukció szürkezónás jellegét is. Egy hagyományos gazdasági társaságnál viszonylag egyértelmű, ki a tulajdonos, milyen részesedése van, és ki húz hasznot a működésből. Egy vagyonkezelő alapítványnál viszont a vagyon „alapítványi burokba” kerül: formailag már nem az alapítóé, de a kuratóriumi döntéseken, az alapító okirat szabályain és a kedvezményezetteken keresztül a kontroll és a haszonélvezet továbbra is szűk körben maradhat.

A forma politikai jelentőségét az adta, hogy az Orbán-kormány 2020–2021-ben állami feladatokat, egyetemi fenntartói jogokat, cégeket és jelentős vagyont szervezett ki vagyonkezelő alapítványokba. Ezek sajátos alcsoportját jelentik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k: formailag alapítványok, de közfeladatokat, közpénzből finanszírozott intézményeket és jelentős állami vagyont kezelhetnek. A kritikus pont éppen az, hogy ezek a szervezetek sokszor már nem úgy ellenőrizhetők, mint az állami intézmények, miközben a rájuk bízott vagyon és feladat eredetileg közpénzből, közvagyonból vagy állami döntésekből származik.

A MÁRVÁNY Vagyonkezelő Alapítvány neve nem először bukkan fel nagy értékű üzleti konstrukciók környékén. A 24.hu korábbi oknyomozó cikke szerint az Ideona Zrt. a MÁRVÁNY Vagyonkezelő Alapítvány százszázalékos tulajdonába került, az Ideona pedig főtulajdonosként jelent meg abban a Gardens Property 2023 Kft.-ben, amely a Villányi Gardens irodaház ügyletében szerepelt.

A lap szerint az irodaházat olyan állami vagy közpénzből finanszírozott szervezetek bérelték ki, amelyek Palkovics László volt miniszter érdekköréhez kapcsolódtak, miközben az ingatlan megvásárlásához több mint kétmilliárd forintos bankhitel kapcsolódott. Egy másik, a HVG360 nyomán megjelent 24.hu-s cikk pedig arról írt, hogy az Ideona által alapított Orion Hotel Kft. a Budai Vár tövében indít szállodát, miután az Ideona mintegy egymilliárd forintért megvásárolt egy 888 négyzetméteres épületet. A kép így nem pusztán 2,84 milliárdos vagyonkezelő alapítványról szól, hanem egy olyan üzleti hálózatról is, amelynek neve több nagy értékű ingatlanos és céges ügyletben is előkerült.

Miután a MÁRVÁNY Vagyonkezelő Alapítványnak se hivatalos weboldala, sem egyéb elérhetősége, vagy felülete nincsen, így a konkrét tevékenységükről jelenleg semmit nem lehet tudni, sem azt, hogy honnan került ekkora összeg az alapítványhoz.