Elképesztő régészeti felfedezés a Somlón - Több ezer éves település nyomait találták meg

Nemcsak a bor és a vár miatt különleges a Somló: a hegy több ezer éves történetének egy eddig alig ismert fejezete kezd kirajzolódni. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei 2023 óta kutatják a területet, az eddigi leletek alapján pedig úgy tűnik, hogy a késő bronzkorban egy fejlett, virágzó település működhetett itt, komoly kézművesiparral és egy tehetős elit réteggel. A Somló régészeti jelentőségét már a 19. században felismerték, amikor többek között kora vaskori halomsírokat tártak fel a környéken. A kutatás azonban később hosszú időre megtorpant, és az őskori lelőhelyek komolyabb vizsgálatára nagyjából száz évig kellett várni - írja az ng.24.hu

A Magyar Nemzeti Múzeum régészei 2023-ban tértek vissza a hegyre, hogy kiderítsék, pontosan milyen szerepet tölthetett be a Somló az itt élő bronzkori közösségek életében. Az eredmények még őket is meglepték. Már az első évben előkerült egy különleges kincslelet, mindössze körülbelül 30 centiméterrel a felszín alatt. Két lándzsát, hatalmas, mákgubót formázó fejjel készült tűket, valamint további bronztárgyakat találtak. A leletekről később kiderült, hogy időszámításunk előtt 960 és 900 között kerülhettek a földbe. A következő években mintegy száz fémkeresős bejárást végeztek a hegyen, amelyek során további 12 kincsleletre bukkantak. Női ékszerek, kar- és lábperecek, hajkarikák, borostyánból, kagylóból és üvegből készült gyöngyök is előkerültek.

A tárgyakat ráadásul nem egyszerűen elrejtették. Több jel arra utal, hogy gondosan elrendezve, egyfajta rituálé részeként kerülhettek a földbe. Az elsőként megtalált kincsegyüttes alatt például vadkanagyarakat helyeztek el, ráadásul egy olyan ponton, ahonnan messzire ellátni a környező tájra.

A kutatók azonban nemcsak elásott kincseket találtak. Kerámiatöredékek, balták darabjai, valamint öntéshez, kőmegmunkáláshoz és szövéshez használt eszközök is előkerültek. Ezekből egyre inkább az rajzolódik ki, hogy a Somló nem pusztán szakrális hely lehetett, hanem egy jelentős település is működött rajta. A jelenlegi eredmények alapján a hegyet időszámításunk előtt nagyjából 1200-tól 450-ig folyamatosan lakhatták. A település az évszázadok alatt többször átalakulhatott: lehetett kézműves központ, később pedig vallási jelentőségű hely is.

Különösen fejlett lehetett a helyi kézművesség: Olyan finoman kidolgozott tűk is előkerültek, amelyek minőségén még a régészek is meglepődtek. A gazdag leletek és a lakomák nyomai arra utalnak, hogy a Somlón egy tehetősebb réteg, kézműves mesterek, katonai és vallási vezetők is élhettek, akiket a környező területeken gazdálkodó közösségek tarthattak el.

Vagyis miközben ma elsősorban szőlőhegyként és borvidékként gondolunk a Somlóra, háromezer évvel ezelőtt a térség egyik fontos központja lehetett.

A történet pedig még messze nincs lezárva. A megtalált tárgyak restaurálása és laboratóriumi vizsgálata jelenleg is zajlik, a következő években pedig további célzott feltárásokat terveznek. A régészek szerint akár húsz évbe is beletelhet, mire igazán részletes képet kapunk arról, kik éltek a Somlón, hogyan működött a közösségük, és miért rejtettek ennyi értékes tárgyat a hegy földjébe.

Úgy tűnik tehát, a Somló legismertebb kincseit ma palackokba töltik, a legrégebbieket viszont még csak most kezdik kiásni a földből.