2026. 11. 15., Vasárnap, 17:48

Négy pontban összefoglaljuk a veszprémi Horgos utca 8.-hoz kapcsolódó eddigi feltárásainkat

Honnan indultunk, és miért foglalkozunk ennyit a veszprémi Horgos utca 8.-hoz kapcsolódó üzleti/politikai hálózattal? Hosszú összefoglaló írásunkban ezt összegezzük.

2026 nyarán az Aranyosvölgy beépítése elleni tiltakozások nyomán kezdtünk el mélyebben foglalkozni azzal, hogyan kerültek korábban önkormányzati érdekeltségben lévő ingatlanok magánvállalkozások tulajdonába, és kik állnak a beruházások mögött. Ekkor még nem gondoltuk, hogy az egyik veszprémi ingatlanügyből egy olyan szerteágazó politikai és üzleti kapcsolatrendszerhez jutunk el, amelynek szereplőivel később újra és újra találkozunk: más ingatlanügyleteknél, városi beruházásoknál, önkormányzati cégeknél, állami támogatásoknál, civil szervezeteknél, sőt az Európa Kulturális Fővárosa program százmilliós támogatásainál is.

Azóta több tucat cégiratot, szerződést, tulajdoni lapot, pénzügyi beszámolót és önkormányzati dokumentumot vizsgáltunk át. Rengeteg cikket írtunk, és számos olyan összefüggést mutattunk be, amelyek korábban nem voltak ismertek a nyilvánosság előtt. Mivel sokan időközben kapcsolódtak be az ügyek követésébe, most négy pontban összefoglaljuk, kikről és miről is szól ez a történet, és miért tartjuk fontosnak a folytatását.

1. KIK ÁLLNAK A HÁLÓZAT KÖZÉPPONTJÁBAN?

Vizsgálataink során három névhez jutottunk vissza a leggyakrabban: Mihalovics Péter, Tóth Gábor Szilárd és Vermes Gábor. A szereplők politikai kapcsolatai a veszprémi Fidelitas világáig vezetnek vissza. Mihalovics Péter a Fidelitas országos vezetésében is szerepet vállalt, később Navracsics Tibor, majd Seszták Miklós miniszteri kabinetfőnöke lett, de volt Porga Gyula frakciótársa is. Tóth Gábor Szilárd és Vermes Gábor pedig a később kialakult vállalkozói és alapítványi kapcsolatrendszer meghatározó szereplőivé váltak.

A hálózat egyik központi vállalkozása a 2016-ban alapított IDEONA Zrt., amely néhány év alatt többmilliárdos vagyonnal rendelkező céggé nőtt. Korábbi egyedüli tulajdonosa, Ihász Attila Zsolt 2023 februárjában a társaság teljes részvényállományát ingyenesen a MÁRVÁNY Vagyonkezelő Alapítványra ruházta át. Ez az az alapítvány, amelynek hivatalos céljai között a kedvezményezettek „magas színvonalú életvitelének” biztosítása is szerepel, többek között utazásokkal, étkezésekkel, divatcikkekkel és járművekkel.

Innen ágazik szét a cégháló. A kapcsolatrendszerben többek között az IDEONA Zrt., a Bakony-Balaton Régió Fejlesztő Zrt., a Bakony-Balaton Média Kft., a Pannon Térség Fejlesztéséért Nonprofit Kft., a Golden Valley Investment 2020 Kft., a Bajcsy-Immo 2021 Kft., a Bakony-Beruházó 2022 Kft., a Lions Communication Kft. és további ingatlanfejlesztő, energetikai, vagyonkezelő és szolgáltató cégek jelennek meg. Ezeket a vállalkozásokat különböző tulajdonosi láncok, közös vezetők, üzleti együttműködések és korábbi tisztségek kapcsolják egymáshoz.

Az egyik legfontosabb visszatérő cím a veszprémi Horgos utca 8. Cégnyilvántartási vizsgálataink során 22 ide bejegyzett céget és vállalkozást azonosítottunk, de a tulajdonosi és személyi kapcsolatok ezen jóval túlmutatnak. Az üzleti struktúra ráadásul tovább bővül: 2026 szeptemberében az IDEONA egyszerre két új, teljes egészében saját tulajdonú céget is alapított, mindkettőt Tóth Gábor Szilárd ügyvezetésével.

2. HOL TALÁLKOZTUNK EZEKKEL A CÉGEKKEL? – ARANYOSVÖLGY, NOVA, KÜLSŐ KÖRGYŰRŰ

A vizsgálatunk az Aranyosvölgyben kezdődött. Az önkormányzati érdekeltségű Öko-Aranyosvölgy Kft. 2020-ban és 2021-ben összesen 25 ingatlant értékesített, nettó 207,2 millió forintért. A vevői oldalon a Bakony-Balaton Régió Fejlesztő Zrt. és a Fiber Laser Kft. jelent meg. A későbbi beruházásoknál pedig már a Golden Valley Investment 2020 Kft.-vel találkoztunk, amelynek tulajdonosai a Bakony-Balaton Régió és a VEMÉV-SZER Kft., ügyvezetője pedig Tóth Gábor Szilárd.

A versenyeztetés körülményeit vizsgálva kiderült, hogy a VKSZ szerint már nem lelhetők fel azok az e-mailek, amelyekből megállapítható lenne, pontosan kiket hívtak meg ajánlattételre. A szerződések és az ajánlattevők kapcsolatai miatt az ügyben civilek az ügyészséghez is fordultak.

De nem csak Aranyosvölgyben bukkantunk ugyanebbe a körbe.

A NOVA lakópark területén a VKSZ két lépésben, 2020-ban és 2021-ben összesen 2661 négyzetméternyi belvárosi ingatlant értékesített nettó 130,1 millió forintért. A vevők a VEMÉV-SZER Kft. és a Bakony-Balaton Régió Fejlesztő Zrt. voltak. A két vállalkozás később közösen létrehozta a Bajcsy-Immo 2021 Kft.-t, amely a lakópark fejlesztőjeként jelent meg.

A külső körgyűrűnél, az Aradi vértanúk útja közelében pedig egy több mint négyhektáros önkormányzati ingatlan történetét vizsgáltuk. A terület eredetileg 408 millió forintos minimáláron került volna értékesítésre, majd az árat 250 millióra csökkentették, végül 251 millió forintért a Bakony-Balaton Régió Fejlesztő Zrt. vásárolta meg. Sportcsarnokot és kollégiumot terveztek ide, a fejlesztés azonban nem valósult meg. A szerződésben nem szerepelt olyan fejlesztési kötelezettség és kötbér, amely a beruházás elmaradásához kapcsolódott volna.

Három különböző terület, különböző ingatlanügyletek, de visszatérő vállalkozások és vezetők. Ezért kezdtük el az egyes ügyek helyett a teljes céghálózatot vizsgálni.

3. HOGYAN KAPCSOLÓDIK MINDEHHEZ A VESZPRÉMI VÁROSVEZETÉS?

A legfontosabb összefüggéseket nem egyszerű ismeretségek, hanem konkrét, éveken át fennálló vezetői és tulajdonosi kapcsolatok mutatják meg.

A Lions Communication Kft.-t Mihalovics Péter és Ovádi Péter alapította. A társaság ügyvezetője 2017 és 2024 között több mint hét éven keresztül Varga Tamás volt, aki ugyanezen időszak egy részében a városi tulajdonú VKSZ Zrt. igazgatóságának elnöki tisztségét is betöltötte. Vagyis egyszerre töltött be vezetői pozíciót egy városi vállalatnál és Mihalovics Péter cégénél. Varga 2024 őszén Veszprém gazdasági alpolgármestere lett, és később olyan aranyosvölgyi előterjesztésekért is felelt, amelyek a korábbi üzleti köréhez kapcsolódó beruházásokat érintették.

De más városi cégek vezetőinél is találtunk kapcsolatokat. Salga Balázs, a VKSZ jelenlegi vezérigazgatója korábban a Bakony-Balaton Média Kft. vezetője volt. A V-Busz korábbi ügyvezetője, Pálinkás Norbert a Feuvert Zrt.-n keresztül kapcsolódott a vizsgált érdekeltségi körhöz. Borbás Tamás, az Öko-Aranyosvölgy Kft. vezetője előbb az önkormányzati telkek eladójaként, később pedig egy kapcsolódó beruházó képviselőjének kapcsolattartójaként jelent meg.

És ott van dr. Kovács Gergely ügyvéd is, akinek neve a VKSZ jogi dokumentumaiban, egyes veszprémi ingatlanügyleteknél, az IDEONA tulajdonosi átrendeződésénél, valamint a később EKF-támogatásokat elnyerő Hybrid Cycle alapításánál is felbukkant.

A kérdés tehát nem az, hogy Veszprémben ismerik-e egymást a politikusok és a vállalkozók. Hanem az, hogy ugyanazok az emberek milyen szerepet játszottak a közvagyon értékesítésében, a városi döntések előkészítésében, majd az érintett beruházások üzleti oldalán.

4. AZ INGATLANOKON TÚL – ÁLLAMI SZÁZMILLIÓK, EKF-TÁMOGATÁSOK, CIVIL PÉNZEK ÉS VÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK

A további kutatásaink során kiderült, hogy ez a kapcsolatrendszer messze túlmutat az ingatlanfejlesztéseken. Ugyanezekkel a vállalkozásokkal és szereplőkkel találkoztunk állami fejlesztési támogatásoknál, kulturális pályázatoknál, civil szervezeteknél és városi energetikai beruházásoknál is.

A Pannon Térség Fejlesztéséért Nonprofit Kft. 2017 végén 800 millió forint állami támogatást kapott információbiztonsági központ létrehozására. A vállalkozás később megszerezte az Óváros tér 25–26. alatti két belvárosi ingatlant. Az egyik épületben aztán az Európa Kulturális Fővárosa programot lebonyolító társaság működött, a korábbi sajtóbeszámolók szerint havi 1,7 millió forintos bérleti díjért. Ugyanezen a környéken más, korábbi fidelitasos szereplőkhöz kapcsolódó vendéglátóipari vállalkozások is jelentős EKF-támogatásokhoz jutottak.

Legutóbb a Hybrid Cycle Kft. történetét tártuk fel. A fenntarthatósággal, környezetvédelemmel és művészeti programokkal foglalkozó vállalkozásról kiderült, hogy már az alapításakor az IDEONA kétharmados tulajdonában állt, fióktelepét a Horgos utca 8. alá jegyezték be, hivatalos e-mail-címe pedig az IDEONA címével egyezett meg. A Hybrid Cycle a későbbi EKF-listák szerint 280 millió forintnyi támogatást nyert el, kisebbségi tulajdonosa, a Hybrid Art Management Kft. pedig további 100 milliót. A korábbi listákban ennél 50 millióval magasabb megítélt összeg szerepelt, amelynek eltérését azóta sem sikerült tisztázni.

A civil szervezetek világában is azonosítottunk kapcsolatokat. A Városi Nyilvánosságért Alapítványt egy bírósági dokumentum szerint Porga Gyula polgármester alapította, vezetője évek óta Vermes Gábor, székhelye pedig 2023 óta a Horgos utca 8. Az alapítvány az elmúlt másfél évtizedben több mint negyedmilliárd forint bevételt számolt el, és állami, önkormányzati, valamint más közpénzből finanszírozott támogatásokban is részesült.

És még ezzel sem ér véget a történet. A kapcsolatrendszer a városi szolgáltatások és az energetika területén is megjelent. A Haszkovó buszforduló komplex energetikai fejlesztésére kiírt közbeszerzést a VEMÉV-SZER Kft. és az IDEONA Zrt. nyerte el, a szerződést 2025 februárjában kötötték meg. A beruházáshoz tartozó energiatároló gazdaságosságával kapcsolatban később komoly kérdések merültek fel.

Nyilvánosságra került olyan levelezés is, amely szerint a városvezetés már hónapokkal korábban értesülhetett a beruházás várható veszteségességének kockázatairól.

Az IDEONA más energetikai vállalkozásokban is megjelent: 2026 júliusáig 49 százalékos részesedése volt a Greenergy-Market Kft.-ben. Vizsgáltuk a Greenergy cégcsoport veszprémi távhőszolgáltatással kapcsolatos terveit és az ezekhez vezető céges kapcsolatokat is.

Vagyis bármerre indultunk el – önkormányzati ingatlanok, állami fejlesztési támogatások, kulturális programok, civil szervezetek vagy városi szolgáltatások –, újra és újra ugyanannak a politikai és üzleti kapcsolatrendszernek a szereplőivel találkoztunk.

MIÉRT FOLYTATJUK A FELTÁRÁST?

Az elmúlt hónapok vizsgálatai messze túlmutatnak egyetlen utcán vagy néhány vállalkozáson. Egy olyan, szerteágazó hálózat működését próbáljuk megérteni, amelyben korábbi fidelitasos politikusok, önkormányzati vezetők, városi cégek tisztségviselői, vagyonkezelő alapítványok, ingatlanfejlesztők és közpénzből finanszírozott projektek szereplői kapcsolódnak össze.

És éppen ezért folytatjuk a munkát.

Mert a veszprémieknek joguk van tudni, hogyan kerültek önkormányzati ingatlanok magánkézbe, kik és milyen feltételekkel jutottak közpénzekhez, hogyan választották ki a vevőket és a vállalkozókat, milyen kapcsolatban álltak egymással a döntéshozók és az üzleti szereplők, és végső soron kiknek kedveztek ezek a döntések.

Porga Gyula polgármesternek már korábban is rengeteg kérdést tettünk fel ezekkel az ügyekkel kapcsolatban. Sok kérdésünkre azonban továbbra sem kaptunk érdemi, konkrét dokumentumokkal alátámasztott választ.

A polgármester az összefonódásokra vonatkozó felvetések kapcsán arról beszélt, hogy Veszprém kisváros, ahol mindenki ismer mindenkit, és ha a város csak olyanokkal kötne szerződést, akiket nem ismernek, megállna az élet.

Csakhogy ez nem válasz.

Senki nem azt kérdezte, hogy ismerik-e egymást a veszprémi politikusok és vállalkozók. Azt kérdeztük, hogy ezek a kapcsolatok milyen szerepet játszottak a közvagyonról és közpénzekről szóló döntésekben. Ki döntött? Milyen versenyben? Milyen feltételekkel? Kinek a javára? És hogyan kezelték az érintettek a személyes és üzleti kapcsolataikból fakadó érdekütközéseket?

Ezekre a kérdésekre nem lehet az a válasz, hogy Veszprém kisváros. Mi pedig továbbra is ezeket a válaszokat keressük. Cikkeink a témában itt és itt érhetők el. 

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: