Miközben Európa-szerte sokan bizonytalanságot éreznek, a magyar válaszadók körében a remény került az első helyre egy friss, országokra bontott felmérésben.
A kutatásban arra kérték a résztvevőket, hogy legfeljebb négy olyan érzelmet jelöljenek meg, amelyek a legjobban leírják aktuális érzelmi állapotukat. A válaszokból nem egyetlen, kizárólagos hangulat rajzolódik ki: ugyanaz a válaszadó több érzést is megjelölhetett, ezért az arányok nem adódnak össze 100 százalékra.
Magyarországon a reményt választották a legtöbben: a megkérdezettek 57 százaléka sorolta ezt a saját érzései közé. Ezzel a magyar adat a képen szereplő országok között is kiemelkedő. A második leggyakoribb válasz a nyugalom volt 42 százalékkal, ezt követte a magabiztosság, amelyet 36 százalék jelölt meg.
A bizonytalanságot a magyar válaszadók 28 százaléka említette, míg a frusztráció 17 százaléknál jelent meg. Ez különösen azért érdekes, mert több más európai országban a bizonytalanság sokkal hangsúlyosabb érzésnek bizonyult.
Dániában például 55 százalék, Finnországban és Horvátországban egyaránt 51 százalék jelölte meg a reményt, de a bizonytalanság ezekben az országokban jóval magasabb arányban jelent meg. Olaszországban a tagállamok közül kiugróan sokan, 56 százaléknyian nevezték meg a bizonytalanságot, miközben a remény 48 százalékon állt.
A magyar eredmény tehát nem azt jelenti, hogy a bizonytalanság teljesen hiányzik a társadalomból, hanem azt, hogy a válaszadók nagyobb arányban éreznek reményt, mint bizonytalanságot. A 57 százalékos arány alapján a remény messze a legerősebb érzelmi állapotként jelent meg a hazai mintában
A felmérésből az is látszik, hogy az európai közérzet sokkal összetettebb annál, mint hogy egyetlen szóval leírható legyen. A remény, a nyugalom, a magabiztosság és a bizonytalanság egyszerre lehet jelen egy társadalomban – és akár ugyanannak az embernek a mindennapjaiban is.
Az ilyen kutatások nem politikai preferenciát vagy kormányzati elégedettséget mérnek, hanem egy adott időszak társadalmi hangulatáról adnak pillanatképet. A Eurobarometer rendszeres, összehasonlítható közvélemény-kutatásokat készít az uniós tagállamokban, ezért az eredmények országok közötti különbségei is jól értelmezhetők.
