Nem feltétlenül a legmelegebb területeken jelentkezett a legnagyobb többlethalálozás a hőhullámok idején. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint a helyi tényezők – egészségügyi ellátás, lakáskörülmények, felkészültség – jelentősen befolyásolják a hatást, ami fontos szempont a közegészségügyi felkészülésnél.
Hőhullámok: hosszabbak, intenzívebbek, gyakoribbak
Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év adatait elemezve vizsgálták, mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok. A déli és délkeleti országrészben átlagosan két-három hőhullámos hét fordult elő nyaranta, de az egészségügyi következmények sokkal összetettebb képet mutatnak.
Többlethalálozás megyénként
A legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun regisztrálta. Ugyanakkor a többlethalálozás legmagasabb aránya Tolna (35%), Baranya (28%), Jász-Nagykun-Szolnok (26%), Bács-Kiskun (25%), Budapest és Békés (kb. 24%) megyében alakult ki. Csongrád-Csanádban, bár ez az ország legmelegebb megyéje, a többlethalálozás alacsonyabb volt, ami összefügg a jobb alkalmazkodással és a légkondicionált lakások magas arányával.
Éjszakai hőmérséklet és kockázat
A kutatók a napi átlaghőmérsékletet vették alapul, mivel az éjszakai enyhülés hiánya fokozott terhelést jelent a szervezetnek, és nagyobb egészségügyi kockázattal jár.
Felkészülés és alkalmazkodás
A heti bontású, megyei elemzések segítenek kijelölni azokat a térségeket, ahol a közegészségügyi és szociális ellátórendszereket érdemes megerősíteni. A hőség leginkább az idősekre, krónikus betegekre, kisgyermekekre, valamint azokra veszélyes, akik nem tudják lakásukat éjszaka lehűteni. A kutatók szerint a felkészülésnek nem szabad csak a hőségriadókra korlátozódnia, hosszú távon az egészségügynek, várostervezésnek és közpolitikának is alkalmazkodnia kell a gyakoribb, intenzívebb hőhullámokhoz.
