Friss jegybanki adatok szerint az átutalási csalások okozta kár több mint 5,3 milliárd forintra rúgott egyetlen negyedév alatt. Közben új módszer terjed: a csalók már a telefonok érintéses funkcióját is kihasználják, így a bankkártyának végig a tulajdonosnál kell maradnia.
Milliárdokat vittek el a csalók
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a második negyedévben 3839 sikeres átutalási visszaélés történt, amelyek összesen 5,37 milliárd forintos kárt okoztak.
A lakossági ügyfelek kára ugyan 400 millió forinttal csökkent, és 2,4 milliárd forintra mérséklődött, a vállalkozásoknál viszont robbant a csalások száma és értéke: egyetlen negyedév alatt több mint duplájára nőtt, és megközelítette a 2,9 milliárd forintot.
A bankkártyás visszaélésekből is egyre több van: mintegy 52 ezer sikeres esetet regisztráltak, ami 8 százalékos növekedés.
Már a kártyát sem kell megszerezniük
A csalók egyik új módszere az NFC-s visszaélés, amely a telefonok érintéses funkcióját használja ki.
A trükk általában egy telefonhívással kezdődik. A csaló nyereményt, jóváírást vagy befektetési hozamot ígér, majd ráveszi az áldozatot egy alkalmazás letöltésére. A háttérben azonban egy kártékony program is felkerülhet a telefonra
Ezután arra kérik a kiszemeltet, hogy érintse a bankkártyáját a telefonjához. A kártevő megszerezheti és továbbíthatja a kártya adatait, miközben a csalók a megszerzett PIN-kód, illetve megemelt kártyalimit segítségével akár nagyobb összegeket is elkölthetnek vagy készpénzt vehetnek fel.
A legijesztőbb az egészben, hogy a bankkártya közben végig a tulajdonosnál marad
A régi trükkök továbbra is működnek
Az NFC-s támadás mellett továbbra is az egyik leggyakoribb módszer, amikor a csaló banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy más hivatalos személynek adja ki magát.
Azt állítják, hogy veszélybe került a pénzünk, ezért egy úgynevezett „biztonsági számlára” kell átutalni, vagy különböző kódokat kell megadni. Pedig sem a bank, sem a rendőrség, sem a jegybank nem kér telefonon PIN-kódot, jelszót vagy banki alkalmazás telepítését.
Az online piactereken is népszerű a csalás: a vevőnek tűnő elkövetők hamis futárszolgálatos linket küldenek az eladónak, majd a vételár fogadására hivatkozva próbálják megszerezni a netbanki belépési adatokat.
Pedig pénz fogadásához nincs szükség netbankos belépésre, általában a név és a bankszámlaszám elegendő.
Jön a karácsonyi szezon, még több támadás várható
A szakemberek szerint az ünnepi vásárlási időszak közeledtével tovább erősödhet a csalók aktivitása. A módszerek között megtalálhatók a hamis befektetési ajánlatok, az SMS-es adathalászatok és a romantikus csalások is.
Újabb trükk az úgynevezett öröklési csalás, amikor egy nem létező külföldi rokon vagyonára hivatkozva kérnek előre pénzt. Egyes elkövetők még valós halálesetek után is megkeresik a gyászoló családtagokat
Ezekre nagyon figyeljünk
- Soha ne adjunk meg telefonon PIN-kódot vagy jelszót!
- Ne telepítsünk alkalmazást ismeretlen telefonáló kérésére!
- Ne érintsük a bankkártyánkat ismeretlen kérésére a telefonhoz!
- Ne emeljük meg a kártyalimitet azért, mert valaki telefonon erre kér!
- Gyanús hívás esetén azonnal bontsuk a vonalat, majd saját kezdeményezésre keressük meg a bankunkat.
