Súlyos állításokat fogalmazott meg Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Azt állítja, egy közérdeklődésre számot tartó ügyben felettesei megszabták, ki ellen lehet nyomozni, kit nem lehet kihallgatni és milyen irányban folytatódhat az eljárás.
Fürcht szerint a történet májusban kezdődött, amikor egyik kollégája az úgynevezett aranykonvojügyhöz kapcsolódó eljárásban olyan körülményekre lett figyelmes, amelyek alapján felmerült benne, hogy „kreált ügyről” lehet szó. Fürcht ezt szolgálati úton jelezte a Legfőbb Ügyészség vezetésének.
Elmondása szerint ezután felrendelték a Legfőbb Ügyészségre, ahol egy vezető ügyész közölte vele, ki ellen lehet nyomozni, kiket nem lehet kihallgatni, illetve milyen irányban kell folytatni a nyomozást. Az érintett vezetőt Fürcht az interjúban nem nevezte meg.
Fürcht szerint úgy intézték, hogy ne maradjon nyoma
A volt főügyész azt állítja, a beavatkozás nem hagyományos, írásba foglalt utasításokkal történt. Ehelyett olyan szóbeli „instrukciókat” adtak, amelyekkel a nyomozást végző ügyésznek azonosulnia kellett volna, így azoknak nem maradt írásos nyoma. Fürcht az ATV-ben maga is elismerte, hogy ezt nem tudja bizonyítani. Szerinte azonban egy főügyész ilyen súlyú jelzése után legalább integritási vizsgálatot kellett volna indítani. Állítása szerint erre nem került sor. A volt főügyész politikai szempontokról is beszélt, de hangsúlyozta: nem azt állítja, hogy közvetlen politikai utasítást kapott. Megfogalmazása szerint „a politikának volt egy elvárása”, amelyet egy szervezet közvetített az ügyészség felé.
Lemondott, majd fegyelmi eljárás indult ellene
Fürcht június 8-án nyújtotta be lemondását, amelyben részletesen beszámolt az általa tapasztalt problémákról. Elmondása szerint az akkori legfőbb ügyész először gondolkodási időt kért tőle, ő pedig azt kérte, biztosítsák a nyomozó ügyészek szakmai függetlenségét. Fürcht szerint erre ígéretet kapott, ám már másnap újabb utasítás érkezett a nyomozó ügyészséghez, amely konkrét nyomozati cselekményeket határozott meg. Ezt ő a nyomozás „kézi irányításaként” értékelte. Később főügyésztársaihoz fordult, majd végül távozott vezetői posztjáról, és fegyelmi eljárás is indult ellene.
Az ügynek volt még egy fordulata: Fürcht állítása szerint az alapügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tanúként is ki akarta hallgatni, mert olyan információk birtokában volt, amelyek fontosak lehettek a nyomozásban. Elmondása szerint ezt a kihallgatást sem engedélyezték.
A Legfőbb Ügyészség visszautasítja az állításokat
A Legfőbb Ügyészség korábban határozottan visszautasította Fürcht állításait. Közlésük szerint a volt főügyész „tényszerűen valótlanságokat” állított a politikai befolyásolásról, és saját meggyőződését próbálta érvényesíteni a szakmai iránymutatással szemben.
Az ügyészség azt is közölte, hogy az aranykonvojügyben a nyomozó ügyészségnek minden szálat ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy az kit vagy mely szervezetet érint.
Fürcht ezzel szemben azt mondta az ATV-nek: akkor tudná elfogadni, hogy állításai valótlanságok, ha az általa jelzett körülményeket előbb ténylegesen kivizsgálták volna.
