Furcsán hangzik, de Bóka János szerint a nyugdíjminimum négyszeresére emelése valójában büntetés a nyugdíjasok többségének. A Fidesz frakcióvezetője azt kifogásolja, hogy a januártól érkező pluszpénzből nem minden nyugdíjas részesül, szerinte egy nyugdíjemelésnek arányosan mindenkire ki kellene terjednie.
A Tisza-kormány tervei szerint 2027 januárjától a 2008 óta változatlan, 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelkedik. Nem csak azok járnak azonban jobban, akik jelenleg a minimumnak megfelelő összeget kapják: 146 ezer forintos nyugdíjig sávos emelést vezetnek be. A rendszer alapján a 108 ezer forint alatti nyugdíjakat 120 ezerre egészítik ki, 108 és 140 ezer forint között pedig sávtól függően 6–12 ezer forintos emelés érkezik. A 140 és 146 ezer forint közötti ellátásokat egységesen 146 ezer forintra emelik.
Kármán András pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a teljes csomag több mint 700 ezer embert érint, és 123 milliárd forintba kerül. Emellett az árvaellátási minimum 50 ezerről 60 ezer forintra nő, a rokkantsági és rehabilitációs ellátások pedig 10 százalékkal emelkednek.
Bóka János azonban másként közelíti meg a kérdést. Szerinte a nyugdíj nem szociális támogatás, hanem a munkával töltött évek és a befizetett járulékok alapján megszerzett jogosultság. A lakhatási, gyógyszer- vagy fűtési nehézségeket ezért szerinte nem a nyugdíjrendszeren, hanem célzott szociális támogatásokon keresztül kellene kezelni.
A fideszes politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony magyarországi nyugdíj nem feltétlenül jelenti azt, hogy valakinek összességében ennyi a havi ellátása: előfordulhat például, hogy élete jelentős részében külföldön dolgozott, és onnan is kap nyugdíjat.
Bóka álláspontja szerint ha a kormány nyugdíjemelésről dönt, annak arányosan minden nyugdíjasra ki kellene terjednie. A kabinet mostani intézkedése ezzel szemben kifejezetten az alacsony nyugdíjakat emeli nagyobb mértékben.
