Többek között erről is beszél Weltler Ádám, az Aranyosvölgy és Környéke Baráti Kör Egyesület jogi képviselője a legújabb videójában. Az ügyvéd elmondta, továbbra sem kaptak érdemi választ több, az aranyosvölgyi ingatlanértékesítések körülményeit érintő kérdésre, miközben az egyesület most már azt is tisztázni akarja, pontosan hogyan és mikor veszhetett el a VKSZ versenyeztetéshez kapcsolódó levelezése.
Újabb videóban foglalkozott az Aranyosvölgy korábbi ingatlanértékesítéseivel Weltler Ádám, az Aranyosvölgy és Környéke Baráti Kör Egyesület jogi képviselője. Bár a szeptember 24-i közgyűlés változtatási tilalmat rendelt el a területen, a civilek szerint továbbra sem tisztázott, hogyan választották ki annak idején a vevőket, milyen verseny előzte meg az értékesítéseket, illetve szakmailag mennyire voltak megalapozottak az alkalmazott értékbecslések. Weltler szerint a közgyűlésen ezekre írásbeli választ ígért a polgármester, ám az általa említett tizenöt napos határidőn belül nem érkezett válasz. Közben lapunk szeptember 24-én hat hasonló kérdést küldött a városvezetésnek, de ezekre sem kaptunk érdemi választ; a polgármesteri kabinet később többek között a VKSZ-hez irányított bennünket.
A legfontosabb új szál továbbra is a hiányzó e-mailek ügye. A VKSZ korábbi közlése szerint az első, eredménytelen nyilvános meghirdetés után konkrét cégeknek küldtek ajánlattételi felhívásokat, ám az ezeket tartalmazó levelezés egy későbbi rendszer- és szervercsere miatt már nem lelhető fel; csak a beérkezett ajánlatok maradtak meg. Ez azért kulcsfontosságú, mert éppen ezekből az e-mailekből derülhetne ki, kiket hívtak meg, milyen feltételekkel és határidőkkel, vagyis mennyire volt rekonstruálható és ellenőrizhető a verseny. Weltler most újabb közérdekűadat-igénylésben kéri a VKSZ adatmegőrzési és archiválási szabályzatait, a szervercsere időpontját és dokumentációját, a biztonsági mentésekre vonatkozó adatokat, valamint azt is, történt-e hivatalos vizsgálat az adatvesztés miatt.
Weltler szerint az ügynek akár büntetőjogi jelentősége is lehet, de hangsúlyozza: az e-mailek elvesztése önmagában nem bizonyít bűncselekményt.
A Büntető Törvénykönyv közérdekű adattal visszaélésként bünteti többek között azt, ha valaki a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok megszegésével közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít; annak megállapításához azonban az adatvesztés pontos körülményeit kellene feltárni.
A civil szervezet jogi képviselője arra is kíváncsi, érintett-e az adatvesztés személyes adatokat: a NAIH tájékoztatása szerint a személyes adatok elvesztése adatvédelmi incidensnek minősülhet, amelyet kockázat esetén főszabály szerint 72 órán belül be kell jelenteni a hatóságnak.
A civilek ugyanakkor nemcsak az eltűnt levelezésre várnak magyarázatot. Weltler Ádám továbbra is választ vár arra, miért éppen külsőbb, ipari környezetű területeket használtak összehasonlításként az északi ingatlanok értékbecslésénél, illetve miért gyulafirátóti területek kerültek elő a déli résznél, és ezek miként befolyásolták az értékesítési árakat. A tét szerinte nem pusztán az, sikerül-e véglegesen megőrizni az Aranyosvölgyet zöldterületként, hanem az is, hogy utólag ellenőrizhető legyen, a város érdekkörébe tartozó vagyon értékesítése valódi versenyben, megfelelő áron és szabályosan történt-e.
„Az adatvesztés önmagában nem bizonyít bűncselekményt. A körülmények feltárása ezért elengedhetetlen” – fogalmazott a szervezet jogi képviselője.