Hat konkrét kérdést küldtünk a polgármesternek az aranyosvölgyi ingatlanok eladásáról és a beruházókkal kezdődő tárgyalások átláthatóságáról – egyikre sem kaptunk érdemi választ.
Szeptember 24-én Porga Gyula polgármesterhez fordultunk hat, konkrét kérdéssel az Aranyosvölgy ügyében. Arra voltunk kíváncsiak, ki és milyen felhatalmazással döntött a korábban önkormányzati érdekeltségben lévő ingatlanok értékesítéséről; hogyan zajlott a versenyeztetés; miként állapították meg az eladási árakat; mit tudott akkor a VKSZ és a városvezetés a területek későbbi fejlesztési lehetőségeiről; vizsgálták-e az ajánlattevők közötti személyi és tulajdonosi kapcsolatokat; valamint hogyan kívánják átláthatóvá tenni a tulajdonosokkal és beruházókkal most kezdődő tárgyalásokat.
A döntés megszületett, de a kérdések maradtak: teljes átláthatóságra van szükség az Aranyosvölgy ügyében
A polgármester helyett a városháza sajtóirodájától érkezett válasz – csakhogy a hat kérdésünk közül lényegében egyikre sem válaszoltak. Azt írták, az Aranyosvölgyi Baráti Kör is hasonló kérdéseket tett fel a közgyűlésen, így a polgármester majd nekik fog válaszolni írásban, és akkor megismerhetők lesznek ezek az információk. Ez azért rendkívül furcsa, mert bár lehet nem mindenkinek egyértelmű, de a 82nullanulla és az Aranyosvölgy és Környéke Baráti Kör Egyesület nem ugyan az a két szervezet. De miután az ügy kapcsán sokakban ugyanazok a kérdések merülnek fel, vélhetően hasonló kérdéseket tesznek fel az emberek.
Válaszok helyett közölték, hogy kérdéseink „azt sugallják, mintha Veszprémben rosszul állnának a dolgok”, majd hosszasan felsorolták a város elmúlt évekbeli eredményeit az Európa Kulturális Fővárosa címtől az uszodán, az ActyCityn és a Gyárkerten át a levegőminőségig.
A kérdések azt sugallják, mintha Veszprémben rosszul állnának a dolgok. Pedig az elmúlt 16 évben Veszprém az egyik legélhetőbb magyar várossá fejlődött. Bizonyára Önök is olvasták – bár nem írtak róla -, hogy a Város a Központi Statisztikai Hivatal adataira alapozott kutatás szerint az országos 3. helyen áll Budapest V. kerülete és Székesfehérvár mögött, háromezerötszáz további hazai település előtt.
- írj a sajtóiroda a nekünk címzett levelében. Mondjuk ezekről pont írtunk, a legélhetőbb városról például itt:
Egyensúly Intézet: Idén Veszprém lett a második legfejlettebb város a megyeszékhelyek között
A város eredményeinek azonban semmi közük ahhoz a kérdéshez, hogy egy konkrét közvagyon-értékesítésnél ki döntött, hogyan választották ki a vevőket és hogyan alakult ki a vételár. Egy sikeres városban ugyanúgy közérdek megismerni, hogyan gazdálkodtak a közös vagyonnal.
A sajtóiroda ezen túl azt is felrótta nekünk, hogy nem vettünk részt a közgyűlés előtti Reggeli Sajtóbeszélgetésen, majd szerkesztőségünket „a többi veszprémi laphoz képest frissen feltűnt, ugyanakkor erős politikai elkötelezettségű web-oldalként” minősítette, hozzátéve, hogy így szerintük nehéz lesz „tényekre alapozott, és nem elfogult cikkeket” megjelentetnünk. Vagyis az általunk feltett kérdések megválaszolása helyett maga a kérdező sajtótermék került minősítésre. Attól azonban, hogy egy újság nem jelenik meg egy sajtóreggelin, a polgármesterhez írásban eljuttatott, közvagyont érintő konkrét kérdések még nem veszítik el közérdekű jellegüket.
Aranyosvölgy: eltűntek az ingatlanértékesítés versenyeztetésének e-mailjei, amelyekből kiderülhetne, kiket hívtak meg ajánlattételre
Végül a sajtóiroda azt javasolta, hogy a konkrét kérdéseinkkel forduljunk a VKSZ-hez, az átláthatóság kérdésével pedig Hartmann Ferenc átláthatósági tanácsnokhoz. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy hatodik kérdésünk kifejezetten arra vonatkozott, hogyan fogja a városvezetés biztosítani a most induló, tulajdonosokkal és beruházókkal folytatott egyezkedések nyilvánosságát, és hogy a veszprémiek még egy esetleges megállapodás előtt megismerhetik-e annak pénzügyi és jogi következményeit. Erre továbbra sincs válasz.
