2026. 09. 24., Csütörtök, 17:39

A döntés megszületett, de a kérdések maradtak: teljes átláthatóságra van szükség az Aranyosvölgy ügyében

Kérdéseket küldtünk a polgármesternek.

A veszprémi közgyűlés elfogadta az Aranyosvölgy egyes területeire vonatkozó változtatási tilalmat, és ezzel új szakasz kezdődött az ügyben: a következő hónapokban a településterv felülvizsgálata során kell meghatározni a völgy hosszú távú jövőjét, miközben a városnak az érintett tulajdonosokkal is tárgyalnia kell. A döntés azonban nem zárja le az elmúlt évek történéseivel kapcsolatos kérdéseket. Éppen ellenkezőleg, most különösen fontos, hogy a korábbi ingatlanértékesítések körülményei és a most kezdődő tulajdonosi tárgyalások egyaránt teljesen átláthatók, dokumentáltak és utólag is ellenőrizhetők legyenek. A közgyűlés döntött arról is, hogy az Aranyosvölgy és Környéke Baráti Kör szakértőit bevonják a településterv és a helyi építési szabályzat érintett módosításába.

Közgyűlési döntés: változtatási tilalom védi az Aranyosvölgyet

Közgyűlési döntés: változtatási tilalom védi az Aranyosvölgyet

Sikert értek el a tiltakozó helyiek. Nagyot fordult a városvezetés véleménye az ügyről június óta.

Weltler Ádám, az Aranyosvölgy és Környéke Baráti Kör Egyesület jogi képviselője a tüntetésen éppen a korábbi értékesítések körülményeit nevezte tisztázandónak. Kifogásolta többek között az értékbecslésekben alkalmazott összehasonlító ingatlanokat, hiányolta a versenyeztetés és a vevők kiválasztásának teljes dokumentációját, valamint tisztázandónak tartotta az ajánlattevők között feltárt személyi és tulajdonosi kapcsolatokat. „Elsősorban nem vádakat szeretnék megfogalmazni. Hanem kérdéseket” – mondta, majd többek között azt kérdezte: „Volt valódi verseny?”, illetve „A város valóban a lehető legjobb feltételekkel gazdálkodott-e a rábízott vagyonnal?” 

A szeptember 24-i közgyűlésen is előkerültek a 2020–2021-es ingatlanértékesítések, Somfai Attila az előzményekről interpellálta a polgármestert, Porga Gyula pedig úgy érvelt, hogy ha a ma megőrzendőnek tartott zöldterületet több mint 200 millió forintért értékesítették, akkor a városi cég szerinte „jól sáfárkodott” a vagyonnal. 

Legalább ilyen fontos kérdés, mi történik mostantól. A városvezetés korábbi közlése szerint a cél a terület zöld- és rekreációs funkciójának erősítése, miközben megállapodást keresnek a tulajdonosokkal; a mostani változtatási tilalom pedig még nem jelenti a végleges övezeti átsorolást. Éppen ezért a következő tárgyalási folyamatnak is a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett kellene zajlania: tisztán kell látni, ki és milyen felhatalmazással tárgyal a beruházókkal, milyen vételi, csere-, kártalanítási vagy más konstrukciók kerülnek szóba, milyen értékbecslések készülnek, és egy esetleges megállapodás milyen pénzügyi kötelezettséget jelenthet Veszprém számára.

A múlt feltárása és a jövőbeni tárgyalások átláthatósága ugyanannak a kérdésnek a két oldala: hogyan gazdálkodik a város a rábízott közvagyonnal, és hogyan lehet ezt a veszprémiek számára ellenőrizhetővé tenni?

Ezzel kapcsolatban hat kérdést küldtünk Porga Gyula polgármesternek:

  1. Pontosan ki és milyen felhatalmazás alapján döntött az érintett ingatlanok korábbi értékesítéséről, és mely dokumentumok rögzítik ezt?
  2. Milyen versenyeztetési eljárás előzte meg az eladásokat, hol hirdették meg a területeket, hány ajánlat érkezett, és milyen szempontok alapján választották ki a vevőket? 
  3. Hogyan állapították meg a vételárakat, miért az ismert összehasonlító ingatlanokat használták az értékbecsléseknél, és figyelembe vették-e a területek fejlesztési potenciálját? 
  4. Mit tudott az értékesítések idején a VKSZ és a városvezetés a későbbi övezeti módosítások, illetve lakófunkció lehetőségéről, és ennek várható értéknövelő hatását beárazták-e?
  5. Vizsgálta-e vagy megvizsgálja-e a város az ajánlattevők, vevők és más érintett gazdasági szereplők közötti személyi, tulajdonosi vagy üzleti kapcsolatokat abból a szempontból, hogy volt-e tényleges piaci verseny?
  6. Hogyan garantálják a most kezdődő tárgyalások átláthatóságát: nyilvános lesz-e, kivel, milyen felhatalmazással és milyen feltételekről tárgyal a város, készülnek-e dokumentált emlékeztetők, és a közgyűlés, valamint a nyilvánosság még bármilyen megállapodás előtt megismerheti-e annak jogi és pénzügyi következményeit?

Amint kapunk érdemi választ a kérdéseinkre, beszámolunk róla! 

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: