Weltler Ádám, az Aranyosvölgy és Környéke Baráti Kör Egyesület jogi képviselője új videójában arra hívja fel a figyelmet, hogy Veszprémben jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak a közvetlen önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésére, mint az önkormányzati cégek tulajdonában lévő ingatlanok eladására.
Jelentős különbségek vannak Veszprémben a közvetlen önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok és az önkormányzati cégek vagyonának értékesítési szabályai között – mutat rá új videójában Weltler Ádám. Míg az 50 millió forint alatti önkormányzati ingatlanok eladásáról főszabály szerint a héttagú Tulajdonosi Bizottság, az ennél értékesebbekéről pedig a városi közgyűlés dönt, addig a VKSZ Zrt. 2021-ben hatályos alapszabálya szerint a társaság saját vagyonának értékesítéséhez csak 139 millió forint felett volt szükség többtagú igazgatósági döntésre. Az Aranyosvölgyben érintett, VKSZ-tulajdonú Öko-Aranyosvölgy Kft. 2020-ban és 2021-ben két ingatlancsomagot értékesített, nettó 102, illetve 105 millió forintért. Az eladásokhoz a VKSZ két alapítói határozattal adott felhatalmazást a társaság ügyvezetőjének, aki „megfelelő ajánlat” esetén megköthette a szerződéseket.
Ezek azonban nem határozták meg, pontosan mit kell megfelelő ajánlatnak tekinteni, hogyan kell versenyeztetni a vevőket, és milyen szempontok alapján kell kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot.
Weltler szerint további kérdéseket vet fel, hogy a 2020-as felhatalmazás már az általuk ismert ingatlanforgalmi értékbecslés elkészülte előtt megszületett.
A videó ITT nézhető meg.
Az ügyvéd hangsúlyozza, hogy mindez önmagában nem bizonyítja az értékesítések jogellenességét, de felveti a döntések megalapozottságának és a vezető tisztségviselők felelősségének kérdését. Ha ugyanis bebizonyosodik, hogy a döntéshozók nem a tőlük elvárható gondossággal jártak el, és ezzel vagyoni kárt okoztak az önkormányzati társaságnak, akár személyes kártérítési felelősségük is felmerülhet. Weltler szerint azonban a probléma túlmutat az egyes ingatlaneladásokon: azt is vizsgálni kell, miért működhetett az önkormányzati cégek vagyongazdálkodása lényegesen gyengébb tulajdonosi kontroll mellett, mint a közvetlen városi vagyon értékesítése. Álláspontja szerint ezért Veszprém közgyűlésének felelőssége is felvethető, hiszen a testületnek gondoskodnia kellene az önkormányzati társaságok vagyona feletti megfelelő ellenőrzésről. Ha a szabályozás hiányosságai hozzájárultak a közvagyont érintő veszteségekhez, akkor nem elegendő pusztán azzal érvelni, hogy az értékesítések formálisan szabályosan történtek.
