Az aranyosvölgyi ingatlanügyletek kapcsán ezúttal a város lakásgazdálkodási koncepcióját vizsgálta meg az ügyvéd, aki szerint a beruházókkal kötött megállapodásokban a közösség számára kedvezőbb feltételeket is érvényesíthettek volna.
Újabb videóval jelentkezett Weltler Ádám ügyvéd, az aranyosvölgyi civilek jogi képviselője, aki ezúttal Veszprém lakásgazdálkodási koncepcióját vetette össze a város ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatos döntéseivel. A jogász felhívta a figyelmet arra, hogy a város 2023-ban készült rövid és középtávú lakásgazdálkodási koncepciójának 47. oldala szerint Veszprém mindössze 175 önkormányzati tulajdonú lakással rendelkezett, miközben a 2011-es népszámlálás adatai még 245 ilyen ingatlant mutattak ki. A dokumentum célként fogalmazza meg az önkormányzati és megfizethető lakásállomány növelését, és ehhez egy konkrét eszközt is javasol: a város a magasabb beépítési sűrűség engedélyezéséért cserébe lakásokat kérhetne az ingatlanfejlesztőktől. Weltler szerint ennek különösen nagy jelentősége lehetne egy olyan városban, ahol a megfizethető lakhatás egyre komolyabb kihívást jelent. Példaként a belvárosi Nova lakóparkot említette, ahol a közgyűlés 2025-ben 40-ről 45 százalékra emelte a megengedett beépítettséget. A 37 lakásos beruházás kapcsán a nyilvánosan ismertetett megállapodás szerint a fejlesztő a tervezési és engedélyezési költségek viselése mellett egymillió forintot vállalt akadálymentesítési célokra, önkormányzati lakások átadásáról azonban a nyilvános beszámoló nem tett említést.
Weltler szerint hasonló kérdések merülnek fel Aranyosvölgy esetében is, ahol három beruházás keretében összesen 253 lakás építésével számoltak. Az ügyvéd egy szemléletes példával érzékeltette, milyen lehetőségeket jelenthetett volna, ha a város a fejlesztőkkel folytatott tárgyalások során saját lakáspolitikai céljait is érvényesíti. Számítása szerint, ha a tervezett lakások közül mindössze tíz kerülhetett volna önkormányzati tulajdonba, lakásonként 80 millió forintos feltételezett értékkel számolva ez 800 millió forintos vagyongyarapodást jelenthetett volna a városnak. A jogász ezt az összeget azzal a nettó 207,2 millió forinttal állította szembe, amennyiért a városi tulajdonú társaság 2020-ban és 2021-ben összesen 25 aranyosvölgyi ingatlant értékesített.
A számítás ugyanakkor egy lehetséges megállapodás feltételezett eredményét mutatja, nem ténylegesen elérhető vagy elmaradt bevételt. Weltler szerint a lényegi jogi és városgazdálkodási kérdés az, hogy a városvezetés egyáltalán megpróbálta-e érvényesíteni saját lakáspolitikai céljait a településrendezési szerződésekben és a beruházókkal kötött megállapodásokban. Mint fogalmazott: „A stratégia nem pusztán egy dokumentum. A stratégia a jövőnek tett vállalás.” Az ügyvéd szerint egy városvezetés teljesítményét nemcsak a megfogalmazott célok, hanem azok tényleges megvalósulása alapján is meg kell ítélni.