A kutatók aggódnak a fejlődő magzatokra gyakorolt lehetséges egészségügyi hatások miatt.
Az talán mindenki előtt ismert, hogy nagy mennyiségű műanyaghulladék kerül a környezetünkbe, és a mikroműanyagok már az egész bolygót szennyezik, a Mount Everest csúcsától a legmélyebb óceánokig. Az sem újdonság, hogy az ételekkel és a vízzel, illetve belégzés során, szinte mindennap fogyasztunk el apró, műanyag részecskéket.
De mik is a mikroműanyagok?
A mikroműanyag, vagy más néven mikroplasztik az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokat jelenti. Ezek az apró darabkák a műanyagok bomlási folyamata során keletkeznek a műanyagok szerkezetének szétesésével, melyet első sorban az ultraviola sugarak okoznak, a napsugárzáson keresztül, írja a Wikipedia.
Hogy kerül a környezetbe?
A következő példa rendkvül jól szemlélteti, a mikroműanyag körforgását.
És hogy kerül az emberi testbe?
Felmérések szerint évente 50 000 mikroműanyag darabot eszünk meg, és ezeknek csak egy része távozik a szervezetünkből. Jelentős szennyezést jelentenek az elfogyasztott ételekből testünkbe kerülő részecskék, a legszennyezettebb ételek között a tengeri halak és élőlények vannak.
Mikroműanyagot már 2020-ban mutattak ki emberi méhlepényben, egy újabb kutatás során pedig 62 vizsgált placentából egytől-egyik, az összes szennyezett volt mikroműanyaggal, tudosított a Guardian. Egy másik vizsgálat alatt 17 emberi artériát vizsgálatak és mindegyikben kimutattak mikroműanyagokat, a kutatók szerint ez a tény pedig összefüggésben lehet az erek eltömődésével is.
A kutatás során leggyakrabban polietilént találtak, ezt az anyagot pedig a műanyag zacskók és palackok gyártásához használják.
A közelmúltban mikroműanyagokat fedeztek fel az emberi vérben és anyatejben is, ami az emberek szervezetének széles körű szennyeződésére utal. Az egészségre gyakorolt hatás egyelőre ismeretlen, de laboratóriumban kimutatták, hogy a mikroműanyagok károsítják az emberi sejteket. A részecskék megtapadhatnak a szövetekben és gyulladást okozhatnak, ahogyan a légszennyező részecskék is teszik, vagy a műanyagokban lévő vegyi anyagok okozhatnak károsodást.
A kutatást vezető Matthew Campen professzor szerint a mikroműanyagok növekvő koncentrációja az emberi szövetekben magyarázatot adhatnak egyes egészségügyi problémák rejtélyes növekedésére, mint például a gyulladásos bélbetegségek (IBD), vagy az 50 év alattiak vastagbélrákja és a spermiumok számának csökkenésére is. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy 2021-es tanulmány szerint az IBD-ben szenvedő emberek székletében 50%-kal több mikroműanyagot mutattak ki.
A professzor szerint aggasztóak az új eredmények, hiszen a méhlepényen keresztül a magzatok fejlődését már az első hónaptól érinti a méhlepénybe kerülő mikroműanyag, ez a tény pedig a későbbiekben jelentős egészségügyi kockázatokat rejthet magában.
