Ezt az állítást az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak legfrissebb tanulmánya támasztja alá.
Az ELTE kutatói azt írják az egyik legfrissebb tanulmányukban, hogy az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és a talajnedvesség pótlására. A kutatáshoz készített aszálytérkép pedig felhívja a figyelmet Európa legkritikusabb területeire, amelybe Magyarország is beletartozik.
Magyarország és az Észak-Balkán országai szintén a legszárazabb talajú országok között említendők.
Mint írják, az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő édesvízkészletek komoly kihívás elé állítják a természetes és termesztett növényeket a kontinens szinte egészén. A klímaváltozás egyik hatása, hogy a gabona terméshozamok egyre érzékenyebben reagálnak a talajnedvesség ingadozására. A terméshozam talajnedvességtől való függése és a talaj nedvességtartalmának csökkenése az európai mezőgazdaság egyik nagy kihívása és a termésátlagokat limitáló tényezők közül az egyik legfontosabb Franciaországtól egészen Ukrajnáig.
Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai szerint az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel.
Bár ne ilyen rangsorba kerülnénk az élre…
