Az ukrajnai háború kitörésekor és a menekülthullám kezdetekor voltak ugyan kilengések, de az elmúlt fél évben összességében nem csökkent az adományozói hajlandóság a hazai lakosság körében – legalábbis ezt mutatják a Magyar Fundraising Akadémia által vizsgált civil szervezetek adatai. A vállalati adományozók köréből negatív előrejelzések érkeztek, ugyanakkor egyelőre ott sem látszik az adományok csökkenése.
Hat hónap telt el a szomszédunkban zajló háború kezdete óta, az MFA több hazai civil szervezet körében vizsgálta az elmúlt fél év adománygyűjtő kampányainak adatait, tanulságait. A szervezetek között van olyan, amelyik közvetlenül részt vesz az Ukrajnából érkező menekültek segítésében, de a többségük teljesen más területen tevékenykedik.
Múlt hétvégén 85.000 forintot gyűjtöttek össze a Teremben az ukrajnai menekültek megsegítésére
Ami közös bennük: a szervezetek mindegyike rendszeresen, évente több alkalommal gyűjt adományokat a lakosság körében, az egyes adományozókat személyesen megszólítva, adatvezérelt kampányokon keresztül áll közvetlen kapcsolatban velük, így eredményeik alakulása pontosan mérhető. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány, a Johannita Segítő Szolgálat, a Madárkórház Alapítvány, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat és más, az adománygyűjtés terén aktív karitatív szervezetek kampányadatainak összevetése azt mutatja, hogy a háború február 24-i kitörése után némi megtorpanás volt tapasztalható az adományozói hajlandóság terén általában, utána azonban emelkedő adatok látszanak.
Érdemben nem csökkent, sőt, enyhén még emelkedett is az adományozói kedv – kommentálja a kutatást Miha Tamás, a civil szervezeti edukációval, tudásátadással foglalkozó MFA vezetője.
Mindez a szakember szerint arra enged következtetni, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetekor, a nagy számú menekült megjelenése és a társadalomban megindult széleskörű, civil segítségnyújtás lekötötte az adományozásra fogékony emberek figyelmét és erőforrásait. Azonnali és közvetlen segítségre volt szükség, és azoknál a szervezeteknél volt emelkedés, amelyek gyorsan reagáltak a menekülthullámra és a támogatóikat is mozgósítani tudták.
Az elhúzódó háború és az azt kísérő gazdasági bizonytalanság, instabilitás hatása hosszabb távon mutatkozik meg, és ha az adományozási kedvet kevésbé érinti is, az adományozók lehetőségeit várhatóan érinteni fogja.
Lényeges ezen kívül az is, hogy a mostani vizsgálatunkban még nincs benne az emelkedő energiaárak, rezsiköltségek hatása– magyarázza Miha Tamás. Arra csak később kapunk választ, hogy ez milyen módon hat ki majd a civil szervezeti adományozásra.
Azért mostmár vége lehetne!
