Az új státusztörvény mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai.
A kormány tervei szerint 2023. június 1-től minden közoktatásban dolgozót – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is – egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének. A státusztörvény mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete több más szakmai szervezettel együtt tiltakoznak a státusztörvény elfogadása ellen. Szerintük ugyanis a módosítás értelmében nőne a munkateher, tovább csökkenne a tantestületek és iskolák autonómiája, romlanának a munkakörülmények és a munkajogi szabályozás is, miközben nem teljesülne a pedagógusok legfőbb követelése: a méltányos bérek bevezetése.
Az aHang platformján indított petíciójukban már több mint 2700 pedagógus nyilatkozott arról, hogy a státusztörvény elfogadása esetén mérlegelik, hogy elhagyják a pályát, vagy felmondanának! A petíciót kezdeményező Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Pedagógus Egység mozgalom és a Hívatlanul Hálózat kiemeli azt is a módosítással kapcsolatban, hogy az új státusztörvény a szakemberhiány kezelése helyett még az eddiginél is jobban kizsákmányolja a pedagógusokat.
A napi maximum munkaidő 8-ról 12-re, a heti 32-ről 48 órára nőne.
Továbbá hangsúlyozzák azt is, hogy a törvény elveszi a nevelőtestület szakmai szabadságát, a fontos döntéseket átadja a tankerületeknek. Az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnek önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, de még az éves munkatervükről sem. Ezen túlmenően is felsorolnak számos kritikát a státusztörvénnyel kapcsolatban:
- A státusztörvény megtiltja, hogy a pedagógusok bármilyen formában kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban, legyen ez akár egy tüntetés, interjú vagy blogbejegyzés.
- A státusztörvényben a bérsávok olyan szélesek, hogy ez megengedi, hogy a munkáltató szubjektív megítélése alapján, akár 600 ezer forintos fizetésbeli különbség legyen a munkavállalók között.
- A státusztörvény a diákokat is bünteti, ha az intézmény pedagógusai sztrájkolnak.
- A státusztörvény szerint a pedagógus magatartása technikai eszközökkel ellenőrizhető.
- A státusztörvény röghöz köt. A lemondási idő az eddigi 2 hónapról 6 hónapra nő.
- A státusztörvény alapján a szabadságok száma 46-ról 35 napra csökkenhet.
- A státusztörvény szerint a tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne. A miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani.
- A státusztörvény tovább rontja a régóta pályán lévők anyagi megbecsülését.
- A státusztörvény megnehezíti a szakszervezetek munkáját.
Belegondolni is borzasztó, hogy mi lenne, ha valóban felmondana több mint 2000 pedagógus a jelenlegi rendszerben. Több mint valószínű, hogy az az oktatás teljes bedőlését jelentené (ha még nem dőlt össze).
