Akár 15 centiméterrel is magasabb lehet a francia főváros jelképe a kánikulában.
Kevesen tudják, de a világ egyik legismertebb építménye, a párizsi Eiffel-torony nem mindig ugyanolyan magas: a nyári hónapokban a hőség hatására akár 12–15 centiméterrel is „megnőhet”. A jelenség oka a hőtágulás: amikor a kovácsoltvas szerkezetet felmelegíti a napsütés, az anyag atomjai intenzívebben rezegnek, a fém kitágul, így a torony magassága is megnő. Télen viszont a hideg hatására a folyamat fordítottja játszódik le, és az építmény kissé összehúzódik.
A különbség szabad szemmel nem érzékelhető, de mérhető: a napsütés még a 300 méteres torony acélszerkezeteit is 60-70 Celsius-fokra forrósíthatja, így az apró nyúlások végül centiméterekben mutatkoznak meg. Ez a változás azonban sem a torony biztonságát, sem a stabilitását nem veszélyezteti – sőt, a francia főváros jelképe így egy különleges óriási hőmérőként is működik, amely testével a természet ritmusát követi.
