Amikor a karácsony már mögöttünk van, a maradék még előttünk, és kell valami, ami nem akar ünnepi lenni.
December 26-a az az átmeneti zóna, amikor már senki nem kívánja a „Csendes éjt”, de a bejgliből még mindig van három szelet a konyhában. Ilyenkor ideális leülni egy Batman-film elé, mert nem karácsonyi, mégis elég ismerős ahhoz, hogy ne kelljen gondolkodni rajta. A Nolan-trilógia pont jó tempójú ehhez az állapothoz: komoly, de nem túl komoly, látványos, de nem akar meghatni. A Sötét Lovag olyan, mint egy hosszú, sötét kabát: felveszed, belesüppedsz, és közben nem kérdez semmit.
Ha inkább lazább hangulatra vágysz, december 26-án a Batman-univerzum amúgy is megbocsátóbb. Jöhet a Robert Pattinson-féle verzió, ahol a főhős ugyan kicsit olyan, mintha végigaludta volna a karácsonyt, de pont ezért működik másnaposan, maradékot majszolva. És persze ott vannak a régi darabok is: Tim Burton gótikus Batmanjei vagy akár a kilencvenes évek túlzóbb változatai, amik ma már inkább nosztalgikusak, mint komorak.
