Aggasztó adatok láttak napvilágot a hazai biztonsági üzemanyag-tartalékokról: a szakértők szerint veszélyesen alacsony szintre estek a készletek, ezért azonnali kormányzati lépéseket sürgetnek.
Az Energiaklub a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségtől kérte ki a friss, napi bontású adatokat, amelyek április 12-ig mutatják a helyzetet. Ezek alapján a benzin- és dízeltartalékok az elmúlt időszakban jelentősen megcsappantak, a mélypontot pedig április 9-én érték el.
Ekkor a biztonsági tartalék mindössze 24 napra elegendő dízelt és 14 napra elegendő benzint jelentett. Bár azóta valamennyit sikerült visszapótolni, a helyzet továbbra sem megnyugtató: a legfrissebb adatok szerint is csak 44 napnyi dízel- és 24 napnyi benzinkészlet áll rendelkezésre.
A szakértők szerint különösen fontos, hogy ne csak a hivatalos „készletnapok” számait nézzük, mert azok félrevezetők is lehetnek. A teljes tartalék jelentős része ugyanis nem kész üzemanyag, hanem feldolgozatlan kőolaj. Ez azért probléma, mert a százhalombattai finomító korábbi tűzesete miatt csökkent a hazai finomítói kapacitás, így kérdéses, hogy ezekből a tartalékokból milyen gyorsan lehet ténylegesen benzint és gázolajat előállítani.
A helyzetet több tényező is nehezíti. A szakemberek a finomítói termelés visszaesése, a Barátság-kőolajvezeték leállása, az Adria-vezeték körüli bizonytalanság és a nemzetközi olajpiaci feszültségek mellett a hazai árszabályozást is a problémák egyik okának tartják. Szerintük az ársapka miatt nem érte meg kellő mennyiségben üzemanyagot hozni Magyarországra, ezért az import visszaesett, a hiányt pedig a stratégiai készletekből kellett pótolni.
Az Energiaklub ügyvezetője, Kéri András szerint nem pánikkeltésről van szó, hanem arról, hogy tisztán kell látni: az ország működésének egyik alapfeltétele az üzemanyag-ellátás biztonsága. Úgy fogalmazott, ha a stratégiai készletek ilyen alacsony szintre csökkennek, akkor a kormánynak gyorsan olyan döntéseket kell hoznia, amelyek egyszerre ösztönzik az importot és csökkentik a keresletet.
A szakértők szerint az egyik legfontosabb lépés az ársapka kivezetése lenne, emellett pedig több fogyasztáscsökkentő intézkedés is szóba jöhet. Ilyen lehet például a tömegközlekedés olcsóbbá tétele, a home office ösztönzése, alacsonyabb sebességhatárok bevezetése az autópályákon, vagy más rövid távú megoldások, amelyek visszafogják az üzemanyag-fogyasztást