A kormány pár napja jelentette be, hogy a közintézményekből eltávolítják a „Nemzeti Hitvallás” dokumentumot, amelyet 2021-ben a Fidesz helyeztetett ki az állami intézmények falaira politikai és szimbolikus célból. Az intézkedés része annak a folyamatnak, amely a közintézmények vizuális elemeinek felülvizsgálatára, és a politikai jellegű dekorációk csökkentésére irányul.
A hitvallás körüli vita főként azért vált közéleti kérdéssé, mert annak kötelező kihelyezése az utóbbi években sok kritikát kapott mint politikai szimbólum, nem pedig semleges közösségi érték. A Tisza‑kormány szerint a döntés nemcsak szimbolikus jellegű, hanem része annak a törekvésnek is, hogy a közintézmények ne viseljenek olyan politikai tartalmakat, amelyek egy választási ciklushoz vagy kormányzati korszakhoz kapcsolódnak.
A bejelentést követően Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke reagált a fejleményre. Orbán a Fidesz székházában mérőszalagot és kalapácsot ragadott, majd felszegelte egy másik példányát a Nemzeti Hitvallásnak, miközben azt üzente: „Na, innen szedje le a Tisza!” — utalva ezzel a kormányzati döntésre.
A jelenlegi miniszterelnök, Magyar Péter Facebookon reagált az intézkedésre, vicces, könnyed hangvételben: „Döntött a kormány. Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás. A Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékoztam. Szerintem nála jó helyen lesz otthon a nappaliban.
Ha szeretnél igazi kordokumentumot az unokáidnak, akkor mától bármelyik hivatalban leakaszthatod a falról. Siess, mert gyorsan el fognak fogyni.
A poszt humoros formában emeli ki, hogy a dokumentum ma már inkább történeti relikvia, semmint kötelező közintézményi elem, miközben a kormányzati döntés jogszerű és végrehajtható.
Magyar Péter szerint a döntés egyben jelzés is: a közintézményekben a jövőben a valódi intézményi teljesítmény, a gyakorlati működés és a közszolgálati értékek kerülnek előtérbe, a szimbolikus dekorációk helyett. A közintézményi felülvizsgálat részeként a kormány további reformokat tervez, amelyek az oktatás és az egészségügy működését, valamint a közszolgáltatások minőségét is érintik.
