Óránként átlagosan nettó 77 millió forintot fizetne az állam 2057-ig a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeihez kötődő autópálya-koncesszornak, ha a szerződés érvényben maradna - mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Kontrollnak adott interjújában. A teljes számla a jelenlegi számítások szerint legalább 23 ezer milliárd forint lenne.
Vitézy szerint a 2022-ben 35 évre megkötött szerződés hátralévő időszakára vetítve jön ki az óránkénti 77 millió forintos összeg. Az állam a kontraktus megkötése óta már nettó 870 milliárd forintot fizetett ki, változatlan feltételek mellett pedig 2030-ig további közel kétezer milliárd forint menne a koncessziós társaságnak.
A 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződést 2022-ben kötötték meg. A kormány pénteken jelentette be, hogy megszünteti a kontraktust; a döntés aznap este a Magyar Közlönyben is megjelent.
Vitézy szerint a fő probléma nem pusztán az, hogy mennyibe kerül a konstrukció: a kormány álláspontja szerint maga a szerződés is jogszerűtlen. A miniszter azt állítja, hogy olyan, eredetileg közbeszerzés-köteles tevékenységeket is saját hatáskörben rendelhetett volna meg a koncesszor, amelyeknél közbeszerzésre lett volna szükség.
A tárcavezető szerint az üzemeltetés költsége több mint kétszerese a Magyar Közút árainak, a beruházási tételek pedig 30–35 százalékkal magasabbak a magyar építőipari közbeszerzéseken jellemző áraknál.
Vitézy azt mondta, legalább öt különböző jogi forgatókönyvük van arra, hogyan lehet kiszállni a szerződésből. A kormány büntetőfeljelentést is tesz az ügyben, Vitézy megfogalmazása szerint ugyanis „a hűtlen kezelés körülményei fennállnak”. Ez a kormány, illetve a miniszter jogi álláspontja; a büntetőjogi felelősség kérdésében a hatósági eljárás dönthet.
Az interjúban szóba került a Budapest és Győr közötti autópálya-szakasz jelenlegi felújítása is. Vitézy szerint a korábbi kormány hibát követett el azzal, hogy egyszerre ilyen hosszú szakaszon engedélyezte a munkálatokat. A miniszter szerint a munkák átszervezésével enyhíthetők a lezárásokból fakadó problémák.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a koncessziós szerződés körüli jogi lépések nem veszélyeztethetik sem az autópályák működtetését, sem a már folyamatban lévő felújításokat.
Gulyás Balázs azt is megkérdezte a minisztertől, hogy egy állami átvétel után kerülhet-e továbbra is „Orbán Győző-féle kő” a magyar utakba. Vitézy erre úgy reagált, hogy egy szabályos közbeszerzésnél a megrendelő sem mondhatja meg a nyertes kivitelezőnek, kitől és milyen áron vásároljon építőanyagot.
Vitézy szerint az autópálya-koncesszió megszüntetésével felszabaduló forrásokra azért is szükség lenne, mert jelentős lemaradás van az egy- és kétszámjegyű utak fenntartásában. A miniszter azt állította, hogy Magyarország jelenleg ezekre az utakra feleannyit költ, mint Románia, és harmadannyit, mint Szlovénia. Szerinte érdemi felújításokra és karbantartásokra akkor nyílhat lehetőség, ha az állam kiszáll a sztrádakoncesszióból. A kormány korábbi tájékoztatása szerint a szerződés 2022-es megkötése óta nettó 870 milliárd forintot fizetett ki az állam a koncessziós cégnek, és ha a konstrukció változatlanul fennmaradna, 2030-ig további nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetni.