A CEU és az ELTE kutatói országos vizsgálatban tesztelték, hogyan reagálnak a lakáskiadók a roma és nem roma érdeklődőkre. Az eredmények szerint jelentős különbség van a két csoport esélyei között: míg egy nem roma érdeklődő viszonylag gyorsan pozitív választ kaphat, addig egy roma származású lakáskeresőnek jóval több elutasítással kell szembenéznie. A kutatás apropóját az adta, hogy sok roma család számol be arról: albérletkeresés közben rendszeresen kellemetlen helyzetekbe kerülnek, vagy már a személyes találkozó előtt elutasítják őket.
Már a lakásmegtekintésig is nehezebb eljutni
Richárd és párja három gyermekkel keresnek hosszú távra kiadó albérletet. Hirdetésükben külön kiemelték, hogy roma származásúak, mert korábbi tapasztalataik szerint így legalább elkerülhetik a későbbi kellemetlen meglepetéseket.
Elmondásuk szerint többször előfordult, hogy egy lakástulajdonos a személyes találkozáskor már nem mutatott érdeklődést irántuk, vagy a megtekintést követően közölték velük, hogy az ingatlan időközben „már nem aktuális”
A kutatók ezt a jelenséget tudományos módszerekkel is megvizsgálták. Országszerte mintegy kétezer lakáshirdetésre küldtek érdeklődő üzeneteket. A megkeresések szövege gyakorlatilag azonos volt, egyetlen különbséggel: az egyik változatban az érdeklődő jelezte, hogy roma származású. Az eredmény meglepő volt.
Míg egy nem roma érdeklődőnek átlagosan két üzenetet kellett elküldenie ahhoz, hogy pozitív választ kapjon egy lakáskiadótól, addig egy roma érdeklődőnek átlagosan kilencet. Fontos kiemelni, hogy ez még nem a sikeres bérlést jelentette, csupán azt, hogy lehetőséget kaptak a lakás megtekintésére.
A jó állás sem jelent feltétlen előnyt
A kutatás egy második szakaszában azt is vizsgálták, számít-e az érdeklődő foglalkozása. A kutatók olyan üzeneteket is küldtek, amelyekben magasabb társadalmi státuszú munkakörök szerepeltek, például informatikus vagy fogtechnikus. Ezeket összehasonlították alacsonyabb presztízsű foglalkozásokkal. Bár a jobb állással rendelkező jelentkezők általában több pozitív választ kaptak, a roma érdeklődők továbbra is hátrányban maradtak a hasonló helyzetű nem roma jelentkezőkhöz képest.
Vagyis egy jól kereső roma jelentkezőnek még így is kisebb esélye volt arra, hogy kedvező választ kapjon.
Többet is fizettethetnek velük
A kutatás során több szakember és ingatlanos is arról beszélt, hogy a roma bérlőkkel szemben gyakran magasabb elvárásokat támasztanak. A kutatók szerint nem ritka, hogy egy roma családnak magasabb kauciót kell fizetnie, vagy ugyanazért a lakásért magasabb bérleti díjat kérnek tőle. Egyes becslések szerint ez a különbség átlagosan 10 százalék körüli lehet, de bizonyos esetekben a 20 százalékot is elérheti.
A jelenséget a szakirodalomban egyre gyakrabban „etnikai adóként” emlegetik.
A magyarok jelentős része elfogadhatónak tartja a megkülönböztetést
A kutatócsoport egy másik felmérésében azt vizsgálta, hogyan gondolkodnak a magyarok a romákról és a velük szembeni megkülönböztetésről. Az eredmények szerint a lakáskiadással kapcsolatos diszkrimináció az egyik leginkább elfogadott megkülönböztetési forma a társadalomban.
A válaszadók jelentős része nem tartotta problémásnak, ha egy tulajdonos a származás alapján dönt arról, kinek adja ki az ingatlanát
A kutatók szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy a roma családok sokszor már a lakáskeresés első lépéseinél akadályokba ütköznek.
Sokan inkább előre elmondják az igazat
A szakemberek szerint egyre több roma lakáskereső választja azt a stratégiát, hogy már az első kapcsolatfelvétel során közli származását. Ennek egyszerű oka van: így elkerülhetik, hogy feleslegesen utazzanak el egy lakásmegtekintésre, szabadságot vegyenek ki a munkahelyükön, vagy újabb megalázó helyzeteket éljenek át.
