Tovább zsugorodott a magyar vendéglátóipar: tavaly év végén mindössze 41 900 üzlet működött az országban, ami 1700-zal kevesebb a 2024-es és 9500-zal a pandémia előtti adatokhoz képest. Bár a szektor bruttó forgalma elérte a 2924 milliárd forintot, a folyamatos üzletbezárások, a súlyos munkaerőhiány és a nemzetgazdasági átlag mindössze 60 százalékát elérő bérek továbbra is komoly kihívás elé állítják az ágazatot – derül ki a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) legfrissebb helyzetjelentéséből.
Az MTI-nek elküldött összefoglaló szerint a hazai vendéglátóhelyek száma 41 900 volt tavaly év végén, az egy évvel korábbinál 1700-zal, a 2019-esnél pedig 9500-zal kevesebb. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 1400-zal, a munkahelyi vendéglátóhelyeké 278-cal csökkent a 2024 végi helyzethez képest. Az üzletbezárások leginkább az italüzleteket, kávézókat és zenés-táncos szórakozóhelyeket, valamint az éttermeket, büféket és gyorséttermeket érintették, legkevésbé pedig a cukrászdákat.
Tavaly tízezer lakosra 44 vendéglátóhely jutott, 9-cel kevesebb, mint 2019-ben. Népességarányosan a legtöbb vendéglátó üzlet a Balaton körüli vármegyékben – Zala, Veszprém és Somogy – volt, a legkevesebb pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyében.
Az előzetes adatok alapján 2025-ben a vendéglátó üzletek bruttó forgalma elérte a 2924 milliárd forintot, ami összehasonlító áron az egy évvel korábbit 0,7, a 2019-est 1,4 százalékkal haladta meg. A vendéglátóhelyi forgalom 89 százalékát adó kereskedelmi vendéglátás volumene 0,3 százalékkal kisebb, a munkahelyi vendéglátásé 18 százalékkal nagyobb volt, mint 2019-ben.
Tavaly a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 167 ezer embert foglalkoztattak, az előző évihez képest 13,6 ezerrel, a járvány előtti, 2019. évihez viszonyítva 28,3 ezerrel kevesebbet. Az üres álláshelyek száma és aránya kissé nőtt 2025 végén, ezzel a munkaerőhiány is enyhén emelkedett az ágazatban.
A vendéglátás területén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 420 ezer forint - kedvezményekkel nettó 294 ezer forint - volt 2025-ben, ami 9 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ugyanakkor a vendéglátásban dolgozók átlagkeresete továbbra is az egyik legalacsonyabb volt az ágazatok között, a nemzetgazdasági átlag 60 százalékának felelt meg.
Magyarországon az éttermi vendéglátásra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs az Európai Unióban a második, a turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt pedig az ötödik legalacsonyabb. Ugyanakkor az áfakulcsok alkalmazását érintő hazai szabályozás egyszerűsítésére, illetve kiterjesztésére továbbra sem került sor – jelezte az MVI.
