A két ügyletből összesen 207,2 millió forint nettó bevétel származott.
Somfai Attila önkormányzati képviselő közérdekűadat-igényléséből derült ki, hogy az Aranyosvölgy fejlesztésével érintett ingatlanok közül 25 korábban a városi tulajdonú VKSZ kizárólagos érdekeltségéhez, az Öko-Aranyosvölgy Kft.-hez tartozott. A telkeket két ütemben értékesítették: 2020 szeptemberében 17 ingatlan került a Bakony–Balaton Régió Fejlesztő Zrt.-hez nettó 102,2 millió forintért, majd 2021 márciusában újabb nyolcat vásárolt meg a Fiber Laser Kft. nettó 105 millió forintért.
A két ügyletből összesen 207,2 millió forint nettó bevétel származott.
Vagyis a ma már magántulajdonban lévő területek jelentős része néhány éve még közvetve a város vagyonához tartozott – ezért nemcsak az a kérdés, hogy most ki építkezhet rajtuk, hanem az is, milyen döntések nyomán kerültek ki az önkormányzati érdekkörből.
Arról, hogy kik állnak valójában a beruházás mögött, ebben a cikkben foglalkoztunk:
Aranyosvölgy: kik állnak valójában a beruházás mögött?
Különösen figyelemre méltó a 2021-ben eladott nyolc telek további sorsa. A fémszerkezetgyártással foglalkozó Fiber Laser Kft. rövid időn belül továbbadta az ingatlanokat az abban az évben alapított B&S Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. A friss társaság első beszámolójában már 403 millió forintos mérlegfőösszeg szerepelt, miközben a Fiber Laser adózott eredménye a 2020-as 4,8 millió forintról 2021-ben 77,4 millió forintra ugrott, majd a következő évben 19,1 millióra esett vissza. Ez az időbeli egybeesés önmagában nem bizonyítja, hogy a kiugró nyereség a telekügyletből származott, de mindenképpen indokolja a szerződések és a vételárak teljes nyilvánosságát. Különösen akkor, ha a telkeket valóban jóval a korabeli veszprémi építésitelek-árak alatt értékesítették.
Somfai ezért egy második, jóval részletesebb adatigényléssel fordult a VKSZ-hez - tájékoztatott minket a képviselő. Kikérte az értékbecsléseket, a döntés-előkészítő iratokat, a pénzügyi és jogi véleményeket, az igazgatósági és tulajdonosi határozatokat, a teljes adásvételi szerződéseket, valamint a pályáztatás vagy versenyeztetés dokumentumait. Ezekből derülhet ki, hogy ki és milyen számítás alapján állapította meg az árakat, volt-e több érdeklődő vagy verseny a telkekért, illetve kik hagyták jóvá az értékesítéseket. Az önkormányzat felelőssége ugyanis nem ér véget annál a kijelentésnél, hogy a terület „ma már magántulajdon”: a városvezetésnek arra is választ kell adnia, hogyan vált azzá, és az ügyletek során megfelelően védték-e a veszprémiek közös vagyonát és hosszú távú érdekeit.
