A választói korhatár 16 évre csökentése javaslat többről szól annál, hogy két évvel korábban engedjük-e szavazni a fiatalokat: arról is döntünk, mennyire tekintjük őket a politikai közösség teljes jogú tagjainak, és hajlandók vagyunk-e tovább szélesíteni a demokratikus részvételt.
A 16–17 évesek életét közvetlenül alakítják az oktatásról, a lakhatásról, a közlekedésről, a környezetvédelemről, a munkavállalásról és az ország hosszú távú jövőjéről szóló politikai döntések. Ebben az életkorban már dolgozhatnak, adót fizethetnek, és büntetőjogi felelősséggel tartoznak, mégsem szólhatnak bele abba, kik hozzák meg a rájuk is vonatkozó döntéseket. Nehéz következetesen azt állítani, hogy egy fiatal bizonyos területeken már elég érett ahhoz, hogy felelősséget viseljen, a választójog gyakorlásához azonban még nem elég felkészült. Tudatos polgárrá ráadásul senki sem válik automatikusan a tizennyolcadik születésnapján,
a demokratikus részvételt tanulni, gyakorolni és megtapasztalni kell.
A korhatár csökkentésével szemben leggyakrabban az hangzik el, hogy a 16 évesek könnyen befolyásolhatók, nincs elegendő tudásuk, élettapasztalatuk vagy önálló politikai véleményük. Ez azonban veszélyes érvelés. Ha egy társadalmi csoport választójogát feltételezett tájékozatlansága vagy megvezethetősége alapján kérdőjelezzük meg, ugyanez az érv másokkal szemben is alkalmazható lenne. Mondhatnánk, hogy az idősek könnyebben befolyásolhatók, az alacsonyabb végzettségűek nem rendelkeznek elég politikai ismerettel, vagy egyes társadalmi helyzetben élők nem képesek megfelelően mérlegelni. A demokrácia azonban nem azon alapul, hogy megvizsgáljuk, ki „elég okos” a szavazáshoz. A válasz nem a kizárás, hanem a hiteles tájékoztatás, az állampolgári nevelés, a politikai vita és a részvételi lehetőségek kiszélesítése.
16 évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter
3+1 ok, miért jó lépés a választói korhatár 16 évre csökkentése
1. Kiszélesítené a demokráciát
A választójog története nagyrészt a politikai közösség folyamatos bővítésének története. Korábban vagyoni helyzet, társadalmi státusz, nem vagy iskolázottság alapján zártak ki csoportokat a közös döntésekből, ma azonban természetesnek tartjuk, hogy a választójog nem kiváltság, hanem alapvető demokratikus jog. A 16–17 évesek bevonása ennek a folyamatnak a következő lépése lehetne.
A demokrácia nem attól válik erősebbé, hogy minél kevesebben vesznek részt benne, hanem attól, hogy a döntések által érintett társadalmi csoportok hangja megjelenhet a politikában. A fiatalok nem pusztán a jövő állampolgárai: már most is a társadalom tagjai, akiknek saját érdekeik, tapasztalataik és véleményük van. A választójog biztosítása azt üzenné számukra, hogy az állam nem csupán beszél róluk, hanem partnerként tekint rájuk, és elismeri a jogukat ahhoz, hogy beleszóljanak a közös ügyek alakításába.
2. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy működik
A 16 éves választójog nem ismeretlen vagy kipróbálatlan elképzelés. Ausztriában 2007 óta valamennyi választástípuson szavazhatnak a 16. életévüket betöltött állampolgárok, Máltán szintén 16 év a választói korhatár. Németországban és Belgiumban a 16–17 évesek már részt vehetnek az európai parlamenti választásokon, több német tartományban pedig helyi vagy tartományi szinten is szavazhatnak. Skóciában és Walesben ugyancsak biztosított számukra a részvétel bizonyos választásokon.
Ezekben az országokban a fiatalok bevonása nem okozta a demokratikus rendszer megrendülését. Éppen ellenkezőleg: a tapasztalatok arra utalnak, hogy akik már 16 évesen részt vehetnek egy választáson, később is nagyobb eséllyel maradnak aktív választópolgárok. A korai részvétel segíthet kialakítani azt a szokást és állampolgári tudatot, hogy a közéleti döntésekhez közünk van, a szavazatunk számít, a politikai képviselőket pedig nemcsak megválasztani, hanem később számonkérni is lehet.
3. Új hangokat és új témákat vinne a közéletbe
A választójogi korhatár csökkentésével egy új szavazói réteg jelenne meg, amely saját szempontokat és problémákat hozna be a társadalmi nyilvánosságba. Nagyobb figyelmet kaphatna az oktatás minősége, a pályakezdés, a fiatalok lakhatása, a klímaváltozás, a mentális egészség, a közösségi média hatása vagy az, hogy milyen lehetőségeket kínál számukra Magyarország.
Ettől a politikai pártoknak nem félniük kellene, és nem is valamelyik oldal automatikus szavazóiként kellene tekinteniük a 16–17 évesekre. A fiatalok támogatását ugyanúgy meg kellene nyerniük, mint bármely más társadalmi csoportét: meg kellene ismerniük a problémáikat, hiteles programokat kellene kínálniuk, és teljesítményükkel újra meg újra bizonyítaniuk kellene, hogy érdemesek a bizalmukra. Az új választói csoport megjelenése ezért élénkíthetné a politikai versenyt, és rákényszeríthetné a pártokat arra, hogy ne csak kampányüzenetekben beszéljenek a fiatalokról, hanem valóban foglalkozzanak velük.
+1. A választójog a demokráciatanulás része lehet
A választójogi korhatár csökkentése önmagában fontos lépés lenne, de nem elegendő. Széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésre lenne szükség arról is, milyen intézményi segítség kapcsolódjon hozzá. Erősíteni kellene az állampolgári és társadalomismereti oktatást, a kritikus gondolkodást, a médiatudatosságot, valamint a választási rendszer és az államszervezet működésének megértését.
Emellett valódi részvételi lehetőségekre is szükség lenne. A diákönkormányzatok, helyi ifjúsági tanácsok, ifjúsági szervezetek, közösségi terek és próbaválasztások mind hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a fiatalok ne csupán tankönyvekből tanulják meg, mit jelent a demokrácia. A részvétel során sajátíthatják el az együttműködés, a vitakultúra, az érdekérvényesítés, a kompromisszum és a felelős döntéshozatal gyakorlatát.
