Lényegében használhatatlanná válik Veszprém egyik legfontosabb köztere.
Brutális hőhullám tombol egész Európában, a fölöttünk lévő hőkupola iszonyatos forrósággal sújt le, ami nagyon nehezen viselhető el. A tartós, akár 40 Celsius-fokos hőségben különösen felértékelődik a városi zöldterületek szerepe. A fák árnyéka és a növényzet párologtató hatása jelentősen csökkentheti a környezet hőmérsékletét, miközben javítja a levegő minőségét és élhetőbbé teszi a köztereket. Ezzel szemben a nagy kiterjedésű beton- és aszfaltfelületek napközben rendkívüli mértékben felmelegszenek, este pedig lassan adják le a felhalmozott hőt, tovább fokozva a hőszigethatást.
Most érezni igazán, miért óriási probléma, hogy Veszprém legnagyobb sétálóutcája, a Kossuth utca lényegében egy betonsivatag - némi zöld területtel -, ami önti magából a forróságot. Kétségkívül a városrész rehabilitációjának idején még nem lehetett tudni, hogy egyszer beköszönthet egy olyan kor, amikor minden egyes nap egy küzdelem a hőség ellen. Egy város belvárosában nem csupán esztétikai kérdés a parkok és fás területek megléte. A zöldfelületek a klímaváltozás korában az egészség, az élhetőség és a hőség elleni védekezés egyik legfontosabb eszközét jelentik.
Lényegileg élhetetlenné, és használhatatlanná válik Veszprém egyik legfontosabb helyszíne, egy olyan sétálóutca, ami teret ad és adhatna számos eseménynek, találkozási pontnak. Így azonban menekülni kényszerül az ember onnan, vagy legalább is megpróbálja elkerülni. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a várostervezés egyik legfontosabb feladata is kellene, hogy legyen. Több fa, árnyékos közterület és összefüggő zöldfelület nemcsak a hőmérséklet csökkentéséhez járulhat hozzá, hanem élhetőbbé és egészségesebbé is teheti a várost.
