A Híd a Városért képviselőcsoport már június 30-án kezdeményezte a változtatási tilalmat a területen.
Nagy fordulatként jelentette be Porga Gyula szeptember 11-én, hogy az Aranyosvölgynek zöldnek kell maradnia, ezért a következő közgyűlésen változtatási tilalom elrendelését kezdeményezi. Maga az eszköz azonban nem most került elő először az ügyben. A szeptember 24-i közgyűlésre készült hivatalos polgármesteri előterjesztés is rögzíti, hogy Hartmann Ferenc, a Híd a Városért képviselőcsoport nevében már június 30-án benyújtott egy indítványt, amelyben az Aranyosvölgy I. és II. fejlesztési területeire változtatási tilalom bevezetését kezdeményezte. A polgármester a rendkívül forró nyár tapasztalataival, szakértői véleményekkel és a veszprémiek jelzéseivel indokolta az irányváltást.
Ráadásul a júniusi ellenzéki kezdeményezés indoklása több ponton szinte ugyanazokat az érveket sorolta fel, amelyek most a polgármesteri előterjesztésben is megjelennek. A Híd a Városért már akkor arra hivatkozott, hogy a terület szabályozása nem követi a klímaváltozás fokozódó hatásait, az Aranyosvölgy pedig a karsztvízbázis, a Séd vízparti ökoszisztémája és a városi klímára gyakorolt hatása miatt túl értékes ahhoz, hogy beépítsék. Harmadik érvként azt írták:
a veszprémiek egyértelműen állást foglaltak a beépítés ellen, amit az önkormányzatnak figyelembe kell vennie.
A képviselőcsoport szerint a változtatási tilalom éppen arra alkalmas, hogy addig se indulhassanak visszafordíthatatlan folyamatok, amíg a lakosság, az önkormányzat és a beruházók között nem születik megállapodás.
A mostani polgármesteri javaslat tehát nem előzmény nélküli, ugyanakkor szélesebb területre terjed ki, mint a júniusi indítvány: nem csupán a két konkrét fejlesztési projekt telkeit, hanem az Aranyosvölgy további, jelenleg még beruházással nem érintett részeit is bevonná a felülvizsgálatba. Az előterjesztés ezt azzal indokolja, hogy a hatályos HÉSZ ezeken a területeken is lehetőséget adhat későbbi beépítésre. A dokumentum már külön hivatkozik a 2026-os nyár kiugró hőségére és csapadékhiányára is, miközben a rendelettervezet indoklásában továbbra is ott szerepelnek a júniusi kezdeményezés fő érvei: a vízbázis, a Séd ökoszisztémája, a zöldterület klimatikus szerepe és a lakossági akarat.
Ugyan ezt mondták a nyár elején a tiltakozó civilek is, akik a beruházás ellen indítottak petíciót. Az aHang helyi szervezetét, az aPont Veszprémet, és az Aranyosvölgy és Környéke Baráti Kör Egyesületet akkor azzal támadta a polgármester, hogy a tiltakozásuk igazából csak politikai hangulatkeltés, és a zöldterületek védelmében történő aláírásgyűjtésükkel súlyosan félrevezetik a lakosságot. Bár a polgármester véleménye úgy tűnik 180 fokos fordulatot vett, itt elfelejtett bocsánatot kérni.
A civil szervezetek szeptember 23-án, szerdán este, az őszi első közgyűlés előtti napra tüntetést szerveznek a városháza elé, hogy felszólaljanak az átláthatatlan döntésekkel szemben.
A Híd a Városért a mostani tilalmat is csak első lépésnek tekinti. A képviselőcsoport álláspontja szerint hosszú távon olyan szabályozásra lenne szükség, amely az érintett területeket egyáltalán nem teszi beépíthetővé, és külön vizsgálni kellene azt is, hogyan kerültek korábban önkormányzati érdekkörből magántulajdonba az aranyosvölgyi ingatlanok. A szeptemberi közgyűlés elé kerülő rendelet ezzel szemben átmeneti eszköz: az új településterv hatálybalépéséig, legfeljebb három évig tarthat.
Így miközben Porga Gyula szeptemberi fordulata valóban jelentős változást jelent a városvezetés korábbi hozzáállásához képest, a hivatalos dokumentumok alapján maga a változtatási tilalom gondolata már több mint két hónappal korábban ott volt az önkormányzat asztalán.